Az USA háborúi a második világháború óta

Ebben a világban a tudatos provokáció az egy elfogadott, pozitív, sőt dicséretes dolog – persze azért, mert az USA teszi?

2023. 07. 12. 16:14
Pocseon, 2023. március 22. Az amerikai hadsereg 2. gyaloghadosztályának katonái a Kjonggi tartománybeli Pocseonban tartott közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlaton 2023. március 22-én. Március 13-án az elmúlt öt év legnagyobb dél-koreai-amerikai hadgyakorlata kezdõdött meg a térségben Szabadságpajzs (Freedom Shield) fedõnéven. MTI/EPA/Dzson Hon Kjun Fotó: Dzson Hon Kjun
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Oroszország a nemzetközi jogot megsértve megtámadta Ukrajnát 16 hónappal ezelőtt. Természetesen ez elfogadhatatlan. 

De tegyük fel végre a kérdést: vajon az Ukrajna mögött álló USA milyen háborús múlttal rendelkezik?

Vajon az Egyesült Államok 1990 óta semmit nem tett azért, hogy Oroszország végül ehhez az eszközhöz folyamodjon?

S ha tett – márpedig rengeteg dolgot tett –, akkor is nulla felelőssége van a háború kirobbanásában, amelynek ráadásul azonnal proxi résztvevője lett, ami önmagában is árulkodó?

Az USA az elmúlt években többször provokálta Oroszországot azzal, hogy ígéretei ellenére folyamatosan közelítette a NATO-, illetve saját haderőit Oroszország határai felé, valamint azzal, hogy az Oroszország számára nyilvánvalóan különlegesen fontos jelentőségű Ukrajna esetleges NATO-tagságát egyre határozottabban lebegtette, az időben előre haladva egyre nyíltabban és egyértelműbben.

Ez nem számít? A provokatőrök mindig megússzák?

Akinek végül „eljár a keze”, csak az az egyetlen főbűnös és főgonosz, aki alattomosan, aljasul és jól megfontolt szándékkal provokálja ki a „pofont”, az rohadtul erkölcsös valaki, legyen egy személy vagy egy nagyhatalom?

Tehát ebben a világban a tudatos provokáció az egy elfogadott, pozitív, sőt dicséretes dolog – persze azért, mert az USA teszi?

Örök erkölcsi kérdés és dilemma ez, amire azonban a választ szinte mindig a nagyhatalmak adják meg. 

Esetünkben is természetesen a Nyugat valódi irányítója, az USA, amelyik kimondta a verdiktet: én, a provokatőr semmiben nem vagyok hibás, a felhergelt és rossz döntést hozó oroszok a főgonoszok, és jaj nekik.

Itt tartunk széles e földön a nemzetközi viszonyokban az igazsággal és az erkölccsel.

Mindezen túl, az USA-nak ettől teljesen függetlenül is nagyon kevés mozgástere lenne elvileg ahhoz, hogy ő mondja meg: ki a szép és ki a rút. Ki az agresszor és ki a békepárti.

Ennek igazolására végezetül idemásolom azt, a kínaiak által kiadott közleményt, amelyben bemutatják, hogy „az igazság bajnoka” – mármint az Egyesült Államok – a második világháború óta hány országot bombázott.

Íme:

• Korea és Kína (1950–1953) (koreai háború) • Guatemala (1954) • Indonézia (1958) • Kuba (1959–1961) • Guatemala (1960) • Kongó (1964) • Laosz (1964–1973) • Vietnám (1961–1973) • Kambodzsa (1969–1970) • Guatemala (1967–1969) • Grenada (1983) • Libanon (1983, 1984) (Libanon és Szíria területeit célozta meg) • Líbia (1986) • El Salvador (1980) • Nicaragua (1980) • Irán (1987) • Panama (1989) • Irak (1991) (öbölháború) • Kuwait (1991) • Szomália (1993) • Bosznia (1994, 1995) • Szudán (1998) • Afganisztán (1998) • Szerbia és Montenegró (1999) • Jemen (2002) • Irak (1991–2003) (közös amerikai és brit csapatok) • Irak (2003–2015) • Afganisztán (2001–2015) • Pakisztán (2007–2015) • Szomália (2007–2008, 2011) • Jemen (2009, 2011) • Líbia (2011, 2015) • Szíria (2014–2015).

Ez összesen húsz ország. És egyes becslések szerint mintegy hatmillió áldozat.

Az USA ezzel a háttérrel akarja megmondani nekünk, bárkinek, hogy ki a főgonosz és ki a földre szállt angyal?

Nevessünk egy jó nagyot, és legyintsünk egyet, ha kínunkban nem tudunk mást.

Borítókép: Az amerikai hadsereg 2. gyaloghadosztályának katonái a Kjonggi tartománybeli Pocseonban tartott közös amerikai–dél-koreai hadgyakorlaton 2023. március 22-én. Március 13-án az elmúlt öt év legnagyobb dél-koreai–amerikai hadgyakorlata kezdődött meg a térségben Szabadságpajzs (Freedom Shield) fedőnéven (Fotó:MTI/EPA/Dzson Hon Kjun)

 

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.