Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a parlament tavaszi ülésszakának első napján úgy bánt el Gyurcsány Ferenccel, ahogyan utóbbi már sokszorosan kiérdemelte volna – de így még egyszer sem kapta meg.
Idézzük fel mondatait, mert megéri:
„Bárki kioktathatja Parragh urat erkölcsből, de ön nem. Ön az egyetlen, akinek erkölcsből ebben az épületben semmilyen mondanivalója nem lehet ebben a Házban. Nekünk az nem esik jól, hogy gyurcsányozunk, hanem az esne jól, ha eltűnne a közéletből.”
Ideje volt ezt kimondani a parlamentben: Őszödi Gyurcsány Ferenccel csak és kizárólag ilyen hangon szabad bánni, mert ez az egyetlen adekvát válasz az általa előadott handabandázó, hazug, de sokak számára mégis hatásos – és ezért veszélyes! – politikai színjátékra.
Kocsis Máté felszólalása éppen ezért modellértékű, mert a legélesebb ellenzéki fellépésre, melyet Gyurcsány és persze a többi ellenzéki politikus ad elő, csak a legélesebb válasz adható, amely csattan és visszhangzik a magyar közéletben, ami mellett nem lehet elmenni szó nélkül, aminek tovább gyűrűző hatása van, ami megjegyezhető és idézhető. Minden más, megengedő, udvarias, glasszé-kesztyűs, netán gyámoltalan kormányzati reagálás gyakorlatilag a verbális vereséggel egyenlő. Aki ezt nem hiszi el, az súlyosan téved.
Mert mi is a jelenlegi helyzet?
Az, hogy politikai háború van Magyarországon, amit nem fegyverekkel, hanem szavakkal vívnak legalább 2022 tavaszáig. Ezt a háborút nem a kormány, nem a Fidesz és a KDNP kezdeményezte, hanem az ellenzéki pártok, különös tekintettel a DK-ra és a Momentumra, de bőszen zárkóznak-zárkóztak fel hozzájuk a többiek is, főleg a Jakab Péter-es Jobbik (bocsánat: Ballik).
Mikortól beszélhetünk politikai versengés helyett immáron politikai háborúról?
Ennek megértéséhez a valódi háborúban szemben álló felek magatartását kell csak megvizsgálnunk. A valóságos háborúban a szembenálló seregek tábornokai és katonái úgy mennek a csatába, hogy az ellenség számukra maga az ördög, tehát velük szemben minden eszköz megengedhető, a küzdelemben nincs morális korlát, lehet átverni, megtéveszteni, hazudni, csalni, lopni, ölni. Ahogy a szovjet katonák harcba mentek a „fasíszt” ordítással, s onnantól kezdve minden megengedett volt számukra. Fordítva ugyanúgy, más jelszavakkal. (Az amerikaiak közel-keleti katonai beavatkozásainak kulcs-szava és indoka pedig a „terrorism” és „terrorist” volt.)