Barroso úr, Reding asszony és a többiek: fejezzék be!

Barroso EB-elnök úr, hogyan írhat ilyeneket egy szuverén, 2004 óta EU-tag Magyarország miniszterelnökének, hogy „nyomatékosan kérem Önt és a kormányát, hogy kezelje ezeket az aggályokat, és hogy határozottan és egyértelmű módon oldja meg azokat”?

Nem gondolja, hogy ez nem európai hangvétel? Nem gondolja, hogy a szuverén Magyarország kormányának lehet eltérő véleménye és álláspontja a negyedik alkotmánymódosításról az Önéhez, az Önökéhez képest? Nem gondolja, hogy ez a hang az a hang, amelyet „fejlett”, „demokratikus” és „szabad” országok afrikai és távol-keleti diktatúrák vezetőihez szoktak intézni? Vagy bocsánat, például a minden tekintetben mintademokrácia Kazahsztánnal szemben már nem is engednének meg maguknak

Hiszen, ha jól emlékszem, Ön néhány évvel ezelőtt Iszlam Karimov üzbég államfővel tárgyalt kedélyesen, és kézfogásosan fotózkodott vele. Azzal a Karimovval, akinek első elnöki útja Észak-Koreába vezetett, aki 1999-ben az iszlamista ellenzékével Andizsánban leszámolt, szabályos vérfürdőt rendezve ott, az áldozatok száma elérhette az 500-at is. Ezzel, a mindenki által diktatórikusnak nevezett uralkodóval tárgyalt Ön kedélyesen. Fel is tette akkor a kérdést a nemzetközi sajtó: „vajon miért bízik az EU az Iszlam Karimovhoz hasonló diktátorokban?”

Mi van itten, hölgyeim és uraim? Vagy más stílusban – hiszen amilyen az adjon Isten, olyan a fogadj Isten –, Puzsér Róbertet Bagi-Nacsásan eltorzítva: mi ez a suttyóság, uraim? Mi ez a surmóság?

Mondja, Barroso úr – Hobót idézve –, ez már Európa?

Vagy esetleg valami más, Barroso úr? Ön, miután – a fentiekben idézetten – penetráns stílusban „nyomatékosítja” azt, amit Orbánnak tennie KELL, így folytatja: „Kétségtelen, hogy ez (mármint hogy vonja vissza vagy módosítsa az alkotmánymódosításokat – a szerző) szolgálja a legjobban Magyarország és Európa egészének érdekeit.”

Helyben vagyunk. Európa érdeke a magyar alkotmánymódosításokon múlik. Bravó, elnök úr, sőt háromszoros vivát!

E mondat nagy bölcsességre vall. Európa elsődleges érdeke tehát nem az, hogy a végtelenül tehetetlen és ötlettelen Európai Bizottság az Európai Központi Bankkal együtt végre érdemi lépéseket tegyen az euróválság, a pénzügyi válság és a gazdasági válság megfékezésére, hanem az, hogy Magyarországon a bírói hivatal elnöke ne rendelkezzen az ügyáthelyezés jogkörével. Igen, igen. Értjük. Vagyis igyekszünk érteni, de nem megy. Persze – valójában – mégiscsak értjük.

És Barroso levelének stílusa alapján eszünkbe jut a Tanú című film, amelyben a rákosista diktatúrát képviselő Virág elvtárs így okítja ki Pelikán József gátőrt, a miheztartás végett: „Aki mibennünk nem bízik, az önmagában sem bízik. Aki mibennünk nem bízik, az a mi fényes jövőnkben sem bízik. És aki a mi boldog, fényes jövőnkben nem bízik, az áruló.”

Ez nem jó, hogy ide jutottunk. Ez kifejezetten rossz.

És az is rossz, hogy idejött szintén pénteken a Velencei Bizottság hattagú küldöttsége, és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, valamint Rétvári Bence államtitkár egybehangzó véleménye szerint cinikusak és ironikusak voltak. Répássy elmondása szerint azt kérték a testülettől, hogy az alkotmánymódosítás kapcsán részletesen tanulmányozzák át a kormány szakértői által írt, mintegy ötvenoldalas, angol nyelvű értelmezését, indoklását és magyarázatát, vessék össze az alkotmánymódosításokat a nemzetközi gyakorlattal, és ne alkalmazzanak kettős mércét Magyarországgal szemben, azaz jogi, és ne politikai vizsgálatot folytassanak. „Ez a kérésünk nem talált visszhangra a megbeszélésen” – közölte Répássy Róbert.

Elsőre nem akartam hinni annak, amit az államtitkár mondott. Talán csak téved, talán csak túloz. De Rétvári szavai mindezt alátámasztják, s ha megengedik, én úgy vagyok vele, hogy két államtitkár egybehangzó beszámolóját elhiszem.

Márpedig ha elhiszem – és ha Önök is így tesznek –, akkor függetlenül attól, hogy kinek van igaza az alkotmánymódosítás ügyében, példátlan és botrányos dolog történt Magyarországon, Budapesten, az Európai Unióban 2013 április 12-én. Az, hogy a Velencei Bizottság előbb megírta az ítéletet, s utána hallgatta meg a tanúvallomásokat.

Közben pedig Reding asszony, a biztosan szimpatikus biztos már arról beszél, hogy a legszigorúbban kell fellépni Magyarországgal szemben, érvényesíteni kell a 7. passzust, meg kell vonni a szavazati jogot az országtól. S teszi ezt a vizsgálatok befejezése előtt. Esetleg még arra is kész lenne, hogy új szabályt vezessen be az EU-ban, hogy ki lehessen zárni egy országot, természetesen Magyarországot. Az EU szerintem megsértette Magyarországgal szemben az uniós alapjogokat, ezek közül is különösképpen az egyenlőséghez, az egyenjogúsághoz, a nemzetek egyenrangúságához, a szabad véleménynyilvánításhoz, az egyenlő bánásmódhoz való jogokat.

Szerintem kötelességszegési eljárást kellene indítani az Európai Unióval szemben.