Erre mit lép a jegybank?

Piaci elemzők szerint kamatemeléssel reagálhat a magyar jegybank a forint esetleges jelentősebb további gyengülésére és a kockázati felárak emelkedésére.

PR
2011. 10. 31. 12:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Commerzbank befektetőknek Londonban összeállított hétindító devizapiaci helyzetértékelése szerint a magyar adósosztályzatok visszaminősítésének kilátása „jelentős nyomás alatt tartja” a forintot. Ezt mutatja, hogy a felzárkózó térségi valuták zömét a múlt héten magával ragadta az EU-csúcs utáni, „egyébként megkérdőjelezhető” derűlátás hulláma, a forint viszont erről lemaradt, sőt 2009 áprilisa óta nem látott szintekre gyengült. A Commerzbank elemzői szerint az MNB megpróbálkozhat 2,00-3,00 százalékpontos kamatemeléssel a forint esetleges jelentősebb további gyengülésének megakadályozására.

A rövid időn belüli MNB-kamatemelés azonban korántsem konszenzusos elemzői várakozás a Cityben. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital felzárkózó piaci közgazdászai minap közölték, hogy amikor nemrégiben Budapesten tárgyaltak, az MNB illetékeseinek határozottan az volt az álláspontjuk, hogy a forint jelenlegi gyengesége „nem jelenti 2008 októberének megismétlődését” (akkor a jegybank 3,00 százalékpontos kamatemelést hajtott végre egy menetben).

A Barclays Capital londoni szakértőinek beszámolója szerint budapesti tárgyalásaikon az MNB azzal érvelt, hogy a rövid távú, nagyarányú árfolyam-ingadozást jobban lehet kezelni devizapiaci intervenciókkal. A Barclays Capital elemzői hozzátették: a 300 forint körüli euróárfolyam ellenére is azon a véleményen vannak, hogy az MNB „még mindig messze jár a vészkamatemeléstől”.

A kormány kevésbé van ráutalva a külső finanszírozásra

A JP Morgan bankcsoport londoni elemzőinek minapi értékelése szerint egyelőre bármiféle kamatmódosítás, így a kamatemelés előtt is magasak az akadályok. A forint most gyengébb, mint 2008 októberében, amikor az MNB a 3,00 százalékpontos kamatemelést végrehajtotta, ám a bankok tőkehelyzete jobb, a kormány kevésbé van ráutalva a külső finanszírozásra, és a jegybanki devizatartalékok azóta megkétszereződtek – fejtegették előrejelzésükben a JP Morgan londoni közgazdászai. Pontosan ugyanerre a következtetésre jutottak a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai stratégái is. A ház legutóbbi értékelése szerint – jóllehet a forint most gyengébb, mint 2008 októberében –, a bankok erősebbek, az állampapírpiac működik, és a jegybanknak kétszer akkora devizakészlete van az intervencióhoz, ha ez szükségessé válik.

A Morgan Stanley szerint is „meglehetősen távolinak” tűnik a vészkamatemelés esélye, és egy ilyen fejlemény csak akkor valószínű, ha a forintárfolyam bizonytalansága nagymértékben növekednék. A cég elemzői úgy gondolják, hogy nincsenek olyan kitüntetett euró-forintárfolyamok, amelyekre a magyar jegybank érzékeny lenne. Más nagy londoni befektetési és elemzőházak véleménye szerint ugyanakkor van olyan árfolyamszint, amelynek elérése után már feltételezhető lenne az MNB-kamatemelés.

320-325 körül van a küszöb?

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője – aki a minap átfogó előrejelzést állított össze befektetők számára a felzárkózó országcsoport jegybankjainak várható intervenciós és kamatpolitikájáról – közölte: az RBS korábban a 295-300 forintos eurósávot tartotta kamatemelési küszöbnek, a ház szerint azonban a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó kormányintézkedések nyomán ez a küszöb most már közelebb lehet a 320-325 forintos árfolyamsávhoz. Az RBS londoni felzárkózó piaci közgazdásza szerint ez ugyanakkor mozgásteret is jelenthet a piacnak ahhoz, hogy „próbára tegye az MNB elszántságát”.

A Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző cég felzárkózó térségi közgazdászai legutóbbi előrejelzésükben azt jósolták, hogy ha a forint megmarad a 290-300 forint/euró körüli árfolyamsávban, akkor az MNB alapkamata sem az idén, sem jövőre nem változik. Ha azonban a forint 310-320 környékére gyengül az euróval szemben, akkor már „reális lehetőséggé” válik a védelmi célú kamatemelés. A Capital Economics elemzői úgy vélekedtek, hogy az MNB-nek csak akkor nyílna módja kamatcsökkentésre, ha a forint 270-280 forint/euróig erősödne, a ház szerint azonban a jelenlegi környezetben ez „valószínűtlen”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.