Erre mit lép a jegybank?

Piaci elemzők szerint kamatemeléssel reagálhat a magyar jegybank a forint esetleges jelentősebb további gyengülésére és a kockázati felárak emelkedésére.

PR
2011. 10. 31. 12:46
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Commerzbank befektetőknek Londonban összeállított hétindító devizapiaci helyzetértékelése szerint a magyar adósosztályzatok visszaminősítésének kilátása „jelentős nyomás alatt tartja” a forintot. Ezt mutatja, hogy a felzárkózó térségi valuták zömét a múlt héten magával ragadta az EU-csúcs utáni, „egyébként megkérdőjelezhető” derűlátás hulláma, a forint viszont erről lemaradt, sőt 2009 áprilisa óta nem látott szintekre gyengült. A Commerzbank elemzői szerint az MNB megpróbálkozhat 2,00-3,00 százalékpontos kamatemeléssel a forint esetleges jelentősebb további gyengülésének megakadályozására.

A rövid időn belüli MNB-kamatemelés azonban korántsem konszenzusos elemzői várakozás a Cityben. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays Capital felzárkózó piaci közgazdászai minap közölték, hogy amikor nemrégiben Budapesten tárgyaltak, az MNB illetékeseinek határozottan az volt az álláspontjuk, hogy a forint jelenlegi gyengesége „nem jelenti 2008 októberének megismétlődését” (akkor a jegybank 3,00 százalékpontos kamatemelést hajtott végre egy menetben).

A Barclays Capital londoni szakértőinek beszámolója szerint budapesti tárgyalásaikon az MNB azzal érvelt, hogy a rövid távú, nagyarányú árfolyam-ingadozást jobban lehet kezelni devizapiaci intervenciókkal. A Barclays Capital elemzői hozzátették: a 300 forint körüli euróárfolyam ellenére is azon a véleményen vannak, hogy az MNB „még mindig messze jár a vészkamatemeléstől”.

A kormány kevésbé van ráutalva a külső finanszírozásra

A JP Morgan bankcsoport londoni elemzőinek minapi értékelése szerint egyelőre bármiféle kamatmódosítás, így a kamatemelés előtt is magasak az akadályok. A forint most gyengébb, mint 2008 októberében, amikor az MNB a 3,00 százalékpontos kamatemelést végrehajtotta, ám a bankok tőkehelyzete jobb, a kormány kevésbé van ráutalva a külső finanszírozásra, és a jegybanki devizatartalékok azóta megkétszereződtek – fejtegették előrejelzésükben a JP Morgan londoni közgazdászai. Pontosan ugyanerre a következtetésre jutottak a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének közép-európai stratégái is. A ház legutóbbi értékelése szerint – jóllehet a forint most gyengébb, mint 2008 októberében –, a bankok erősebbek, az állampapírpiac működik, és a jegybanknak kétszer akkora devizakészlete van az intervencióhoz, ha ez szükségessé válik.

A Morgan Stanley szerint is „meglehetősen távolinak” tűnik a vészkamatemelés esélye, és egy ilyen fejlemény csak akkor valószínű, ha a forintárfolyam bizonytalansága nagymértékben növekednék. A cég elemzői úgy gondolják, hogy nincsenek olyan kitüntetett euró-forintárfolyamok, amelyekre a magyar jegybank érzékeny lenne. Más nagy londoni befektetési és elemzőházak véleménye szerint ugyanakkor van olyan árfolyamszint, amelynek elérése után már feltételezhető lenne az MNB-kamatemelés.

320-325 körül van a küszöb?

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője – aki a minap átfogó előrejelzést állított össze befektetők számára a felzárkózó országcsoport jegybankjainak várható intervenciós és kamatpolitikájáról – közölte: az RBS korábban a 295-300 forintos eurósávot tartotta kamatemelési küszöbnek, a ház szerint azonban a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó kormányintézkedések nyomán ez a küszöb most már közelebb lehet a 320-325 forintos árfolyamsávhoz. Az RBS londoni felzárkózó piaci közgazdásza szerint ez ugyanakkor mozgásteret is jelenthet a piacnak ahhoz, hogy „próbára tegye az MNB elszántságát”.

A Capital Economics nevű vezető londoni gazdaságelemző cég felzárkózó térségi közgazdászai legutóbbi előrejelzésükben azt jósolták, hogy ha a forint megmarad a 290-300 forint/euró körüli árfolyamsávban, akkor az MNB alapkamata sem az idén, sem jövőre nem változik. Ha azonban a forint 310-320 környékére gyengül az euróval szemben, akkor már „reális lehetőséggé” válik a védelmi célú kamatemelés. A Capital Economics elemzői úgy vélekedtek, hogy az MNB-nek csak akkor nyílna módja kamatcsökkentésre, ha a forint 270-280 forint/euróig erősödne, a ház szerint azonban a jelenlegi környezetben ez „valószínűtlen”.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.