Oroszország már elfogadta az ágazat fejlesztési tervét, Németország az atomenergiát helyettesíti szénnel. Mongólia a világtendencia miatt az évtized nyersanyaghatalmává válhat. Az orosz miniszterelnök által aláírt tervezet szerint Oroszország, a világ harmadik legnagyobb szénexportőre 2030-ig 93 millió eurót fektet be a szénkitermelésbe.
A régi bányák modernizálásán kívül újakat is épít, például a szibériai Tuvai Köztársaságban, és ezáltal két évtized alatt harmadával növeli a kitermelést, 430 millió tonnára. A nyersanyag egyharmadát exportálja. A lap hangsúlyozza, hogy a döntésnek komoly következményei vannak az orosz szenet importáló Lengyelország számára. Egy tonna lengyel szén kitermelése 63 euróba kerül, míg Oroszországban 9-16 euróba, ezért várhatóan nőni fog a behozatal.
Elemzők szerint 2025-ig Mongólia 12-szeres GDP-növekedést ér el, egyebek közt az 5 milliárd tonnára becsült nyersanyagkészletnek köszönhetően. Az orosz és a mongol szenet várhatóan elsősorban Kína fogja importálni, mert gazdag nyersanyagtartaléka becslések szerint 35 éven belül kiapad.