A londoni gazdasági napilap „egy illetékes” tájékoztatására hivatkozva azt írta honlapján, hogy a két ország besorolását a nemzetközi hitelminősítő egy fokozattal „AA plusz”-ra fogja rontani.
A német „AAA”-hoz a cég állítólag nem nyúl, így Németország maradna az euróövezeti pénzügyi mentőrendszer (EFSF) egyetlen „AAA” besorolású nagy garantáló országa. A Financial Times szerint ebben a helyzetben az EFSF nehezebben tudna finanszírozást felhajtani a piacról az Írországnak, Portugáliának és Görögországnak szánt segélycsomagokhoz.
Az S&P december 5-én jelentette be, hogy negatív kihatású – vagyis viszonylag rövid időn belüli leminősítés lehetőségére utaló – megfigyelés alá vette a 17 euróövezeti tagállam közül 15 – köztük a lehetséges legjobb, „AAA” besorolású tagországok, így Németország és Franciaország, a két legnagyobb eurógazdaság – hosszú távú szuverén adósosztályzatait.
A Financial Times pénteki értesülése szerint azonban az „AAA” osztályzatú euróövezeti országok közül az S&P végül Franciaország és Ausztria besorolásának rontásáról döntött.
„A rendszerszintű stressz” hatásai
A Standard & Poor’s a negatív felülvizsgálat múlt havi bejelentéséhez fűzött indoklásában közölte: véleménye szerint „a rendszerszintű stressz” olyan mértékűvé erősödött az euróövezetben, ami már a valutaunió egészének adósmegítélésére lefelé ható nyomást gyakorol.
A hitelminősítő Ciprus hosszú távú besorolásait az addigiakhoz hasonlóan továbbra is negatív figyelőlistán tartotta, és a rövid futamidejű szuverén ciprusi kötelezettségek osztályzatát is hasonló megfigyelés alá vette.
Görögországra azért nem jelentett be negatív felülvizsgálatot a cég, mert az akkori indoklás szerint a görög „CC” besorolás egyébként is a rövidesen bekövetkező törlesztésképtelenné válás „viszonylag magas kockázatát jelzi”.
A decemberben kezdett negatív kihatású felülvizsgálat ugyanakkor érinti a három kelet- közép-európai eurótagállamot, Szlovákiát, Szlovéniát és Észtországot.
A Standard & Poor’s szerint a felülvizsgálatok indoklásában általa említett rendszerszintű stresszhatások több, egymással kapcsolatban álló tényezőből erednek. Ezek közé tartozik az euróövezeti hitelkondíciók egyre feszesebbé válása, mind nagyobb számú valutaunióbeli államadós – köztük több, jelenleg „AAA” osztályzattal ellátott eurógazdaság – kockázati felárainak „markáns” emelkedése, valamint a folytatódó nézeteltérés az európai döntéshozók között arról, hogy rövid távon miként kellene kezelni a piaci bizalmi válságot, és hosszabb távon hogyan lehetne elérni a nagyobb mértékű gazdasági, pénzügyi és költségvetési konvergenciát az euróövezeti tagállamok között.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!