A londoni gazdasági napilap „egy illetékes” tájékoztatására hivatkozva azt írta honlapján, hogy a két ország besorolását a nemzetközi hitelminősítő egy fokozattal „AA plusz”-ra fogja rontani.
A német „AAA”-hoz a cég állítólag nem nyúl, így Németország maradna az euróövezeti pénzügyi mentőrendszer (EFSF) egyetlen „AAA” besorolású nagy garantáló országa. A Financial Times szerint ebben a helyzetben az EFSF nehezebben tudna finanszírozást felhajtani a piacról az Írországnak, Portugáliának és Görögországnak szánt segélycsomagokhoz.
Az S&P december 5-én jelentette be, hogy negatív kihatású – vagyis viszonylag rövid időn belüli leminősítés lehetőségére utaló – megfigyelés alá vette a 17 euróövezeti tagállam közül 15 – köztük a lehetséges legjobb, „AAA” besorolású tagországok, így Németország és Franciaország, a két legnagyobb eurógazdaság – hosszú távú szuverén adósosztályzatait.
A Financial Times pénteki értesülése szerint azonban az „AAA” osztályzatú euróövezeti országok közül az S&P végül Franciaország és Ausztria besorolásának rontásáról döntött.
„A rendszerszintű stressz” hatásai
A Standard & Poor’s a negatív felülvizsgálat múlt havi bejelentéséhez fűzött indoklásában közölte: véleménye szerint „a rendszerszintű stressz” olyan mértékűvé erősödött az euróövezetben, ami már a valutaunió egészének adósmegítélésére lefelé ható nyomást gyakorol.
A hitelminősítő Ciprus hosszú távú besorolásait az addigiakhoz hasonlóan továbbra is negatív figyelőlistán tartotta, és a rövid futamidejű szuverén ciprusi kötelezettségek osztályzatát is hasonló megfigyelés alá vette.
Görögországra azért nem jelentett be negatív felülvizsgálatot a cég, mert az akkori indoklás szerint a görög „CC” besorolás egyébként is a rövidesen bekövetkező törlesztésképtelenné válás „viszonylag magas kockázatát jelzi”.
A decemberben kezdett negatív kihatású felülvizsgálat ugyanakkor érinti a három kelet- közép-európai eurótagállamot, Szlovákiát, Szlovéniát és Észtországot.
A Standard & Poor’s szerint a felülvizsgálatok indoklásában általa említett rendszerszintű stresszhatások több, egymással kapcsolatban álló tényezőből erednek. Ezek közé tartozik az euróövezeti hitelkondíciók egyre feszesebbé válása, mind nagyobb számú valutaunióbeli államadós – köztük több, jelenleg „AAA” osztályzattal ellátott eurógazdaság – kockázati felárainak „markáns” emelkedése, valamint a folytatódó nézeteltérés az európai döntéshozók között arról, hogy rövid távon miként kellene kezelni a piaci bizalmi válságot, és hosszabb távon hogyan lehetne elérni a nagyobb mértékű gazdasági, pénzügyi és költségvetési konvergenciát az euróövezeti tagállamok között.
Az „AAA” besorolású Ausztria esetében az S&P külön kiemelte, hogy jóllehet az osztrák bankok hazai hitelkihelyezéseiket teljes mértékben, közép- és kelet-európai tevékenységüket pedig nagy részben betétgyűjtésből refinanszírozzák, ami enyhíti a likviditási kockázatokat, azonban az osztrák pénzintézetek értékpapír- és kölcsönportfólióinak gyengülő eszközminősége – ami „különösen a közép- és kelet-európai érdekeltségekre„ jellemző – növelheti annak rizikóját, hogy végül az osztrák kormány pótlólagos tőkeinjekciójára vagy egyéb beavatkozására lesz szükség.
A Standard & Poor’s az euróövezeti stressztényezők között említette emellett a valutaunió kiterjedt térségeiben felhalmozódott magas állami és háztartási adósságtömeget és azt, hogy a cég véleménye szerint növekszik annak a kockázata, hogy az euróövezet egésze recesszióba süllyed 2012-ben. Ennek bekövetkeztére a cég 40 százalékos esélyt adott decemberi elemzésében.
