Az unió boldog, a görögök kevésbé

Az athéni vezetés hosszas huzavona után végül belement az Európai Unió által támasztott szigorú követelményekbe. Az unió örülhet: csökken a befektetői bizonytalanság az euróövezet kötvénypiacán. Ugyanakkor a görög átlagember ezt messze nem sikerként éli meg.

Károly Gábor
2012. 02. 13. 16:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hosszú tárgyalássorozat végén végre megszületett a várva várt megállapodás Görögországban: elfogadták az újabb mentőcsomagot, az újabb megszorító intézkedéseket, valamint megegyeztek a magánszektorral az adósságleírásról. Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági biztosa felszólította a görög tisztviselőket, hogy vállalják a felelősséget, s teljes mértékben hajtsák végre az EU által kért reformokat az újabb mentőcsomagért cserébe.

Ugyanakkor a megszorítások nem maradtak „megtorlatlanul”, a tömeges tiltakozások előbb zavargásokká, majd vandalizmussá alakultak. A kormány később bejelentette, hogy a görög polgárok áprilisban járulhatnak az urnák elé, ugyanis ekkor tartják meg az előre hozott parlamenti választásokat.

Rehn leszögezte, hogy az unió továbbra is kiáll a görög emberek mellett, s a jövőbeli gazdasági növekedés érdekében reformokra van szükség. „A görög hatóságoknak és politikai erőknek most teljes mértékben felelősséget kell vállalniuk” – mondta a biztos. Rehn szerint a második görög mentőcsomaggal az uniónak az a célja, hogy az ország „visszatérjen a stabil gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez”.

Azonban az átlag görög polgárok ezeket a reformokat nem az uniós idill jegyében élik meg: megszűnik mintegy 15 ezer köztisztviselő állása, ami csupán csak része egy hosszabb távú stratégiának. Utóbbi kapcsán már 150 ezer közalkalmazott elbocsátásáról szól a fáma. Csökkentenék a minimálbéreket is 20 százalékkal, közel 600 euróra, valamint liberalizálnák a munkaügyi törvényeket, hogy megkönnyítsék az alkalmazottak felvételének és elbocsátásának módját.

A kötvénypiac üdvözölte a görög megállapodást

Tovább csökkentek Olaszország adósságállományának finanszírozási költségei hétfőn: az államkincstár 12 milliárd euró értékben adott el kincstárjegyeket a korábbi aukción kialakult átlaghozamnál lényegesen alacsonyabb kamatokkal. A befektetők és a piacok is úgy látják, hogy csökkentek az olaszországi kockázatok, miután a januári 2,735 százalékos hozam után 2,23 százalékra csökkent az egyéves futamidejű állampapír átlaghozama.

„A mai euróövezeti kincstárjegy-aukciók az első mércéi a befektetői hangulatnak azok után, hogy a hétvégén megegyeztek az újabb görög mentőcsomagról” – mondta a BBC-nek Don Smith, az iCap vezető közgazdásza.

Mint azt korábban megírtuk, Magyarországon is csökkentek a hozamok, miután az Államadósság Kezelő Központ a meghirdetettnél magasabb összegben adott el – hathetes futamidejű – likviditási kincstárjegyet. Németországban féléves futamidejű állampapírokat adtak el 4,53 milliárd euró értékben, 0,0761 százalékos hozammal. A német gazdaság iránti bizalmat jól jelzi, hogy januárban negatív kamatokkal értékesítette állampapírjait Németország.

„Bár az aukciók mindenféle fennakadás nélkül zajlottak, a kereslet érezhetően gyengébb volt, ami az eurózóna szuverén adósságválsága miatti folyamatos befektetői idegességet tükrözi” – tette hozzá Smith.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.