Az unió boldog, a görögök kevésbé

Az athéni vezetés hosszas huzavona után végül belement az Európai Unió által támasztott szigorú követelményekbe. Az unió örülhet: csökken a befektetői bizonytalanság az euróövezet kötvénypiacán. Ugyanakkor a görög átlagember ezt messze nem sikerként éli meg.

Hosszú tárgyalássorozat végén végre megszületett a várva várt megállapodás Görögországban: elfogadták az újabb mentőcsomagot, az újabb megszorító intézkedéseket, valamint megegyeztek a magánszektorral az adósságleírásról. Olli Rehn, az Európai Unió gazdasági biztosa felszólította a görög tisztviselőket, hogy vállalják a felelősséget, s teljes mértékben hajtsák végre az EU által kért reformokat az újabb mentőcsomagért cserébe.

Ugyanakkor a megszorítások nem maradtak „megtorlatlanul”, a tömeges tiltakozások előbb zavargásokká, majd vandalizmussá alakultak. A kormány később bejelentette, hogy a görög polgárok áprilisban járulhatnak az urnák elé, ugyanis ekkor tartják meg az előre hozott parlamenti választásokat.

Rehn leszögezte, hogy az unió továbbra is kiáll a görög emberek mellett, s a jövőbeli gazdasági növekedés érdekében reformokra van szükség. „A görög hatóságoknak és politikai erőknek most teljes mértékben felelősséget kell vállalniuk” – mondta a biztos. Rehn szerint a második görög mentőcsomaggal az uniónak az a célja, hogy az ország „visszatérjen a stabil gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez”.

Azonban az átlag görög polgárok ezeket a reformokat nem az uniós idill jegyében élik meg: megszűnik mintegy 15 ezer köztisztviselő állása, ami csupán csak része egy hosszabb távú stratégiának. Utóbbi kapcsán már 150 ezer közalkalmazott elbocsátásáról szól a fáma. Csökkentenék a minimálbéreket is 20 százalékkal, közel 600 euróra, valamint liberalizálnák a munkaügyi törvényeket, hogy megkönnyítsék az alkalmazottak felvételének és elbocsátásának módját.

A kötvénypiac üdvözölte a görög megállapodást

Tovább csökkentek Olaszország adósságállományának finanszírozási költségei hétfőn: az államkincstár 12 milliárd euró értékben adott el kincstárjegyeket a korábbi aukción kialakult átlaghozamnál lényegesen alacsonyabb kamatokkal. A befektetők és a piacok is úgy látják, hogy csökkentek az olaszországi kockázatok, miután a januári 2,735 százalékos hozam után 2,23 százalékra csökkent az egyéves futamidejű állampapír átlaghozama.

„A mai euróövezeti kincstárjegy-aukciók az első mércéi a befektetői hangulatnak azok után, hogy a hétvégén megegyeztek az újabb görög mentőcsomagról” – mondta a BBC-nek Don Smith, az iCap vezető közgazdásza.

Mint azt korábban megírtuk, Magyarországon is csökkentek a hozamok, miután az Államadósság Kezelő Központ a meghirdetettnél magasabb összegben adott el – hathetes futamidejű – likviditási kincstárjegyet. Németországban féléves futamidejű állampapírokat adtak el 4,53 milliárd euró értékben, 0,0761 százalékos hozammal. A német gazdaság iránti bizalmat jól jelzi, hogy januárban negatív kamatokkal értékesítette állampapírjait Németország.

„Bár az aukciók mindenféle fennakadás nélkül zajlottak, a kereslet érezhetően gyengébb volt, ami az eurózóna szuverén adósságválsága miatti folyamatos befektetői idegességet tükrözi” – tette hozzá Smith.