2011 elején a nemzetközi trendekkel egy időben a hazai gazdaság növekedése is lendületet vesztett – mondta el Gerendás. A szakértő rámutatott arra, hogy 2006-tól számítva a tavalyi évről lehet elmondani, hogy az uniós átlaghoz képest nem nőtt a lemaradásunk. Jó esélyünk van arra 2012-ben, hogy a technikai recessziót elkerüljük – tette hozzá. Úgy látja, sikerült 2001-es szintet elérnünk az aktivitási ráta tekintetében.
A válság kirobbanása óta folyamatosan javul a külkereskedelmi mérleg egyenlege, ráadásul az év végén bekövetkező lendületvesztés sem változtatta meg az alaptrendet – vélekedett az NGM munkatársa. A fizetési mérleget tekintve a visegrádi országok közül hazánk érte el a legjobb eredményt, ami természetesen a nyomott fogyasztásnak is köszönhető – hangsúlyozta Gerendás.
Óriási külföldi előny
A főosztályvezető szerint a növekedési terv egyik alapfelvetése, hogy a multinacionális vállalatok nélkül nehézkes a növekedés. A helyzeten segíthet a külföldi befektetések vonzása, az Új Széchenyi-terv hatékonyabb felhasználása, valamint a hazai gazdaság nettó exportjának a maximalizálása – tette hozzá. Gerendás szerint a hazai vállalatok mélyebb integrációjával, a belső piacon történő megerősítésükkel, valamint exportjuk terjeszkedésének elősegítésével lehet a nettó exportot maximalizálni.
„A külföldi cégek termelékenysége közel a duplája a hazai cégekénél, amely előny az iparban mutatkozik meg a legjobban.” A főosztályvezető rámutatott arra is, hogy az export tekintetében is a külföldi cégek dominálnak. Gerendás ismertetése szerint az összes magyar vállalkozás tekintetében csupán egy százalék tekinthető hatékonynak, amellyel az államigazgatásnak is mélyebb kapcsolatot kell kiépítenie. A forráshoz jutás valószínűleg a jövőben sem lesz könnyebb a vállalkozásoknak, de az állami garanciavállalás révén lehet eredményeket elérni – mondta a főosztályvezető.
Recesszió jönne?
Mint ismert, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tavaly november 19-én jelentette be a növekedési tervet, amely rendkívül hangsúlyosan épít az újraiparosításra. A Siker a Kárpát-medencében című előadásában a miniszter hangsúlyozta: ezért született a Wekerle Sándor-terv, a Mikó Imre-terv és az Új Széchenyi-terv, ezek integrációjával jön létre a magyar növekedési terv, amelyről november végén tárgyalt a kormány.
Orbán Viktor miniszterelnök korábban úgy vélekedett, hogy azért van szükség egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság.
Baleset történt Dombóvár térségében, a 61-es főutat teljesen lezárták