Mélyponton a magyar CDS-árazás Londonban

Idei mélypontjára süllyedt a magyar államadósság törlesztéskockázatára kínált biztosítási tranzakciók árazása a pénteki londoni kereskedésben.

A legnagyobb londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzőinek kimutatása szerint a magyar kormánykötvény-kötelezettségek törlesztési leállására köthető határidős biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama a pénteki londoni jegyzésben 518 bázispont környékén mozgott az előző esti 525,0 bázispontos záró után.

Az irányadó ötéves magyar szuverén devizakötvények CDS-árazása az idén először süllyedt 520 bázispont alá.
A magyar CDS-árfolyamok az év első kereskedési hetében még 750 bázispont – tízmillió euró magyar kötvényadósságra évi 750 ezer euró – feletti rekordokon jártak, vagyis az év eleje óta több mint 230 ezer euróval lett olcsóbb az irányadó futamidejű magyar szuverén devizakötvény tízmillió eurónként számolt törlesztésbiztosítási díja a londoni piacon.

A CDS-tranzakciók árazása jelzi, hogy a piac mennyire ítéli kockázatosnak azt az állami vagy vállalati adóst, amelynek kötelezettségeire az adott határidős törlesztésbiztosítási kontraktusok vonatkoznak. Magyarország CDS-árazása jelenleg számottevően alacsonyabb például az euróövezeti tag Írországénál: a pénteki londoni kereskedésben az ír CDS-tranzakciók díja 570 bázispont körül mozgott Londonban az 577,8 bázispontos előző záró után.

A Commerzbank pénzügyi elemzői pénteki londoni kommentárjukban a kockázatvállalási hajlandóság erősödését egyebek mellett azzal magyarázták, hogy a görög kormány az adósságátrendezés során kollektív fellépési záradékot (collective action clause) kíván érvényesíteni. A cég szerint a piac erre azért reagál ennyire kedvezően, mivel ezzel az intézkedéssel növekszik az esélye egy olyan mértékű görög adósságcsökkentésnek, amelynek nyomán hosszú távon a görög államadósság-teher ismét fenntarthatóvá válik. A kollektív fellépési záradék érvényesítésével ugyanis elég, ha a görög adósságpapírokat tartó magánbefektetők kétharmada beleegyezik az adósságállomány átstrukturálásába, és ebben az esetben ez a többi befektetőre is kötelező lesz.

A Commerzbank elemzői szerint így rövid távon jelentősen csökkent annak a veszélye, hogy Görögország szabályozatlan körülmények közepette csődbe megy. A Görögország számára e héten elfogadott nemzetközi segélyprogram magánszektorbeli adósságcsere-elemét azonban a hitelminősítők technikai értelemben törlesztésképtelenné válásnak tekintik. A Fitch Ratings – a legnagyobb európai hitelminősítő – a brüsszeli megállapodás másnapján Londonban bejelentette, hogy a hosszú futamú görög szuverén adósbesorolást a már addig is rendkívüli befektetői kockázatokra figyelmeztető CCC-ről meredek leminősítéssel C-re rontotta.

A Fitch indoklásában felidézte, hogy a Görögországnak jóváhagyott segélyprogram keretében egyezség jött létre a magánszektorbeli hitelezők adósságcsere-ajánlatának általános feltételrendszeréről, amely a görög államkötvények névértékéhez mérve 53,5 százalékos nominális leírást is tartalmaz, és a görög kormány emellett kollektív fellépési záradékot is kíván érvényesíteni a görög jogi szabályozás alá eső államkötvényekre.

A hitelminősítő a leminősítés indoklásában közölte, hogy a görög mentőcsomagban szereplő adósságcsökkentést mindezek alapján, saját kritériumai szerint értékvesztéssel járó kötvénycserének (distressed exchange) tekinti, és úgy tartja, hogy a magánszektorbeli befektetők adósságcseréje révén végrehajtott görög közadósság-csökkentés besorolási szempontból nem törlesztésnek felel meg. A Fitch bejelentette azt is, hogy egy időre a „korlátozott nem törlesztő” – restricted default (RD) – szintre fogja visszasorolni a görög államadósságot, amint ez az adósságcsere-tranzakció befejeződik.