Pozitív hozzáállást tapasztaltak

Pozitív hozzáállást tapasztalt a Magyar Faktoring Szövetség csütörtökön a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) és a Magyar Vállalkozásfinanszírozási (MV) Zrt. vezetőivel folytatott tárgyaláson.

Mint Csáki Ferenc elmondta, a szövetség évek óta küzd azért, hogy a kormány mikro-, kis- és középvállalati támogatási eszközrendszerében újra helyet kapjon a faktoring. A 2004–2006 között működtetett Lánchíd program ugyan nem mozgatott meg jelentős ügyfélkört, de jelentős eredménye volt, hogy ráirányította a pénzügyi szektor figyelmét e tevékenységre, ezáltal jelentősen bővült a kínálati piac, ami szélesebb vállalkozói kör elérését tette lehetővé – mutatott rá. Úgy vélekedett, hogy a támogatott program bevezetése annál is fontosabb lenne, mert az érintett vállalati kör a magas kamatszintek miatt kiszorult a hitelpiacról. A szervezet tavaly több konkrét javaslatot tett, amelyeket a kormány forráshiány miatt elutasított, most azonban pozitív hozzáállást tapasztalnak – mondta.

Kedvezményes forrás

A szövetség által Széchenyi Növekedési Faktoringra elkeresztelt konstrukció keretében uniós forrásból kedvezményes forrást biztosítanának a faktorálóknak a mikro-, kis- és középvállalati kör finanszírozásához, amelyek rögzített feltételekkel és kedvező kamatozással vehetnék igénybe a faktoringterméket. Csáki Ferenc szerint a jelenlegi ügyfélkör legalább kétharmada, mintegy kétezer vállalkozás, és legalább ennyi új ügyfél is kedvezményes forráshoz juthatna. Az induló összeget 10 milliárd forintra tervezik, ami később bővülne.

Fenyegetés

A Ptk. tervezett módosítása Csáki Ferenc szerint létében fenyegeti a magyar faktoringpiacot, tartalmaz ugyanis egy önálló bekezdést a faktoring szabályozásról, amely szerint a követelésengedményezés a hitel biztosítéka lenne, ami nem felel meg sem a hazai, sem a nemzetközi gyakorlatnak. Hozzátette: azt szeretnék, ha egyeztetnének a pénzügyi vállalkozásokkal az őket érintő jogszabály-módosítások előtt.

A szervezethez tartozó faktorcégek és bankok 2011-ben több mint háromezer vállalkozástól mintegy 888 milliárd forint értékben vásároltak követeléseket, ami 3,3 százalékkal haladja meg az előző évit, de alatta marad a várakozásoknak.

A tagvállalatok összességében éves átlagban átlagosan több mint 113,3 milliárd forinttal finanszírozták ügyfeleiket, ami mintegy 6 százalékkal kisebb az előző évinél. A csökkenés részben a piaci szegmensben rövidülő fizetési határidőknek és a gyorsabb pénzforgásnak tudható be. A szövetség becslése szerint a tagok által kihelyezett éves állomány meghaladja a kkv-k által felvett, éven belüli banki hitelállomány 10 százalékát.

Nemzetközi bővülés

A forgalom növekedése a nemzetközi faktoring dinamikus bővülésének köszönhető, amely – miközben a belföldi forgalom növekedése stagnált – 30 százalékkal nőtt, a nemzetközi faktoringforgalom már 13 százalékát teszi ki a teljes forgalomnak – ismertette Major-Maróthy Zsolt, a szövetség elnökségi tagja.

A faktoringot igénybe vevők száma stagnált. A hitelezési lehetőségek beszűkülésével egyre nagyobb vállalkozások élnek a faktoring lehetőségével, a korábbi közepes vállalkozások ugyanakkor kisvállalkozásokká zsugorodnak, míg a mikrovállalkozások kiszorulnak a faktoringpiacról. Utóbbiak korábbi 40 százalékos részaránya 2010-ben 12 százalékra zuhant, 2011-ben további 1 százalékos csökkenés következett be.

Kockázatos állam

Míg korábban az állammal, önkormányzatokkal, s ezek vállalataival szembeni követelések kockázata vitán felül állt, mára a legmagasabb kockázatokat képviselik. A fizetési határidők is ezen a területen hosszabbodtak, míg a versenypiacon a vállalatok közötti fizetési határidő csökkenő tendenciájú. A faktorok által „mért” átlagos fizetési időszak a számla kibocsátását követően 71 nap.

Kedvezően alakul

A faktorok finanszírozási veszteségei 2011-ben a válság és a magas csődkockázatok ellenére kedvezően alakultak, és a válság előtti szint alá csökkentek.

A visszkeresetes – tehát a követelést átruházó cég visszavásárlási kötelezettségét kikötő – faktoring aránya 60-ról 62 százalék fölé nőtt, ami részben az állami hátterű vevők korlátozott kockázatviselési képességének, részben a követelésbiztosítók változatlanul óvatos üzletpolitikájának is köszönhető.

A szövetségnek 19 rendes és 3 pártoló tagja van, az előbbiek közül 4 bank, 4 banki tulajdonú, 11 pedig magántulajdonban van, s összesen 316 alkalmazottat foglalkoztatnak. Az első 5 piaci szereplő – amelyek között egy speciális privát faktorcég van – a piac 77 százalékát tudhatja magáénak.

Részesedés

A bankok részesedése 45 százalékra nőtt, míg a banki faktorok részesedése kismértékben csökkent (36 százalék), s továbbra is a teljes forgalom 81 százalékát képviselik. A privát faktorcégek részesedése – annak ellenére, hogy refinanszírozási forráshoz jutásuk nehezebb, és többen felfüggesztették tevékenységüket, így számuk is megfogyatkozott – nem csökkent, 19 százalék.

A verseny továbbra is erős, a faktorok által felszámolt kamatfelárak és költségek 2011-ben tovább csökkentek, ami a faktoron realizálható árbevétel csökkenésével is járt. Emiatt a faktorok többsége költségracionalizálásra, munkatársak elbocsátására – néhány kisebb privát cég tevékenységének beszüntetésére – is rákényszerült.