A bérnövekedések üteme szerte Európában belassult, így Magyarországon is. A régióban Csehországtól és Lengyelországtól hazánk némiképp elszakadt, de a szlovák átlagbérekkel összehasonlítva már a pillanatnyi árfolyamkülönbségek billentik el a mérleg nyelvét.
Csehországban az átlagbér az első negyedévben – napi árfolyamon számolva – mintegy 268 ezer forint, Lengyelországban pedig 235 és 240 ezer körül mozgott, míg a szlovák bérekkel szemben már sokkal versenyképesebb a magyar. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az év hátralévő részében nem lesz jelentősebb javulás a bérek terén, ugyanakkor az infláció mérséklődni fog, mely jótékony hatással lesz a reálbérek alakulására.
A közfoglalkoztatás felfutása torzítja az adatokat
Az előző év azonos időszakához viszonyítva a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete 4,1 százalékkal nőtt. Májusban ugyanez az adat 6,4 százalékot tett ki. Suppan az MNO-nak elmondta, hogy látható egyfajta „pattogás” az adatokon, melyet az is indokol, hogy rengeteg összetevője van az átlagkeresetek alakulásának. Az egyik ilyen a közfoglalkoztatottak esete, ugyanis ők jelentősen „lehúzzák az átlagbéreket”.
Suppan hozzáfűzte, hogy a nettó átlagkereset 1,6 százalékos növekedése – 2011. júniusához képest – 3,8 százalékos reálbércsökkenést jelent a családi adókedvezmények figyelembevétele nélkül. Átlagosan ugyanakkor messze nem ekkora a reálkereset változása, ugyanis torzítja az adatokat a közfoglalkoztatottak magas száma. Ha ezt a tényezőt kiszűrjük, máris növekedésről beszélhetünk.
Nem tudnak az infláció mértékével emelni
Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője az MNO-nak elmondta, hogy jóval alacsonyabb lett a bérnövekedések üteme, mint azt korábban elemzők várták. A konszenzus 5,2 százalék volt, szemben a szerdán közölt 4,1 százalékos bruttó bérnövekedéssel. „Recesszióban van a magyar gazdaság, gyenge a kereslet, s az export sem tudta már pozitívba billenteni a második negyedéves GDP-adatot” – emelte ki.
A jelenlegi gazdasági helyzetben a cégek nem tudják a béreket olyan mértékben növelni, mint azt az infláció indokolná. Az inflációs adatokkal kapcsolatban Gabler kiemelte, hogy év vége felé csökkenhet a pénzromlás üteme, s várhatóan 5 százalék alá mérséklődik majd, melynek hatásai a reálkereseten is meglátszódhatnak.
Ebben komoly szerepe lehet a forintnak is, ugyanis szeptembertől radikálisabb hatásai lehetnek az erős forintárfolyamnak: 2011 szeptemberében ugyanis jelentős gyengülésen ment keresztül a hazai fizetőeszköz – 290 forint fölé gyengült az euróval szemben, míg a következő hónapokban már a 300 -as lélektani szintet is átlépte. Gabler egyúttal hozzátette, hogy nem vár 280-290 forint feletti euróárfolyamokat. Az erősödő forintnak így inflációt gyengítő hatása lehet.
Kevesebben dolgoznak az idei nyáron
Németh Dávid, az ING Bank elemzője a távirati irodának kiemelte, hogy alapvetően nem okoztak nagy meglepetést az adatok. A költségvetési szféra bérdinamikájával kapcsolatban elmondta: egyre több közfoglalkoztatottat vesznek fel, s a közszféra bérszintjét ezek az alacsonyabb bérek húzzák le, ettől megtisztítva a magánszektorhoz hasonló ütemben nőnek a bérek a közszférában.
A nettó bérek növekedése továbbra is kisebb a bruttónál, főként az adóváltozások miatt. Németh szerint a fogyasztás szempontjából nem túl kedvező, hogy a reálbérek a magas infláció miatt visszaestek, így az embereknek kevesebb jövedelme marad. Az elemző azt kifejezetten kedvezőtlennek tartja, hogy az adatok szerint a magánszektor kevesebb embert tud alkalmazni. Havi szinten is csökkent a foglalkoztatottak száma, pedig a nyári időszakban a szezonális munkák miatt alapvetően nőnie kellene – mutatott rá Németh.
