A magyar uniós biztos a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lapban pénteken megjelent interjúban kifejtette: Németország az utóbbi tíz évben rendkívül visszafogott bérpolitikát követett, hogy „egy-két évre versenyképesebb legyen”. E politikának a hatásai azonban nem korlátozódtak Németországra.
Az euróövezeti egyensúlytalanság nem csupán a válságállamokban követett hibás politika következménye, Németország is szerepet játszott benne az „egyesek szerint merkantilisztikus” – az export növelésére koncentráló – gazdaságpolitikájával, amely az egyensúlytalanság fokozásával hozzájárult a válság kialakulásához – mondta Andor László. Hangsúlyozta: az Európai Bizottság (EB) a minimálbér bevezetése mellett foglal állást, Németországban azonban még ennél is fontosabb, hogy a béreknek ismét követniük kell a termelékenységet.
A szakszervezetek is támogatták
Szeptember elején Soros György arra szólította fel Németországot, hogy vagy hagyja el az eurózónát, vagy pedig vezető szerepéhez méltó módon segítse ki az övezet gyengébb tagjait a drámai mértékű eladósodás és a recesszió ördögi köréből.
Soros korábban kifejtette: az euróövezeti adósságszolgálati válságot az a rövidlátó német magatartás súlyosbította, hogy mindig csak az éppen elengedhetetlenül szükséges minimumot voltak hajlandóak megtenni a rendezés érdekében. Ennek végeredménye egy olyan Európa kialakulása lehet, ami imperialista hatalomnak tekinti Németországot, és nem követendő példának. „Németország gyűlölet tárgyává válik, és ellenállás alakul ki vele szemben, mivel elnyomó hatalomnak tekintik” – fogalmazott Soros György.
A német szakszervezetek mellett működő Hans Böckler Alapítvány gazdaságkutató intézetének egy tanulmánya szerint 2000 és 2010 között az euróövezeti tagországok közül Németországban nőttek a legcsekélyebb mértékben a bérek. A tagországok többségében évente átlagosan 3, egyes államokban pedig 4 százalékkal emelkedett a bérszínvonal, Németországban viszont csak 1,7 százalékkal. A béremelkedés visszafogását a szakszervezetek is támogatták, mert azt remélték, hogy ennek révén csökken a munkanélküliség.
A politika bevált, hiszen a 82 milliós országban történelmi mélyponton, 3 millió alatt van a regisztrált munkanélküliek száma. Ugyanakkor egyre többen dolgoznak a havonta mindössze 400 euró jövedelmet biztosító „aprómunka” – angolul minijobnak nevezett – konstrukcióban.
Széttöredező piac
Andor László ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőpiac egyre inkább széttöredezik Németországban, a munkavállalók jelentős része beszorulhat az aprómunka-kategóriába, és így a szegénység csapdájába eshet.
Az EB idén áprilisban javasolta, vezessék be a minimálbér intézményét azokban a tagországokban, ahol ez még nem történt meg. Németországban ismeretlen a valamennyi ágazatban kötelező, államilag rögzített minimálbér, ugyanakkor egyes szektorokban a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek megállapodása alapján rögzítik az órabér alsó határát. A szakszervezetek évek óta követelik a kormánytól, hogy vezesse be a törvényileg rögzített minimális órabér intézményét, ennek összegét pedig 8,50 euróban állapítsa meg.
