A tervek szerint az ideiglenes válságkezelő alapnál, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) esetében használt tőkeáttételes eljáráshoz hasonlóan az állandó mechanizmusnál is négyszeresére,a jelenlegi 500 milliárd euróról 2 billió euróra növelnék az eszköz kapacitásait. Az eljárás szerint az ESM forrásaiból csak a tagállamok legkockázatosabb állampapírjait vásárolnák, így a magánbefektetők – az alacsonyabb kockázat miatt – pótlólagos összegekkel járulnának hozzá a kötvényvásárlásokhoz.
Kötvényvásárlási program
Sir Mervyn King, a brit központi bank vezetője a Channel 4 brit kereskedelmi televíziónak adott interjúban kijelentette, hogy véleménye szerint az eurójegybank (EKB) által szeptember 6-án ismertetett új, felső korlát nélküli másodpiaci szuverén kötvényvásárlási program nem fogja megoldani hosszú távra az euróövezet adósságproblémáit, legfeljebb időt nyerhet a valutauniós döntéshozók számára a hosszú távú megoldás kidolgozásához.
Közös kötvénykibocsátást, adókoordinációt, valamint a pénzügyi és gazdasági biztos jogköreinek megerősítését is javasolja az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottsága elé csütörtökön beterjesztett jelentéstervezet.
Az euróövezeti döntéshozók legutóbbi nyilatkozatai alátámasztják a Fitch Ratings azon nézetét, hogy az euróövezet fennmarad – áll a nemzetközi hitelminősítő csütörtökön Londonban ismertetett elemzésében. A Capital Economics ezzel szemben változatlanul fenntartja azt a nézetét, hogy a következő hónapokban megkezdődik az euróövezet korlátozott mértékű felbomlása.
Az EFSF esetében az euróövezeti vezetők abban reménykedtek, hogy úgynevezett különleges célú gazdasági egységeken (SPV) keresztül minden mentőalapos euróhoz 4-5 másik eurót tesznek hozzá a magánbefektetők. Piaci érdeklődés hiányában azonban az áttételes eljárás akkor kudarcot vallott, és az euróövezeti vezetők végül az ESM egy évvel korábbi bevezetése mellett döntöttek. A lap által idézett euróövezeti források szerint a német pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble támogatna egy ilyen bővítést, de egyes tagállamok, különösen Finnország, egyelőre ellenzik a terveket.
A német pénzügyminisztérium szóvivője a Der Spiegelnek elismerte, hogy a német alkotmánybíróság kedvező határozatát követően azon dolgoznak, hogy átalakítsák a mentőmechanizmus kereteit. Mint mondta, az ESM hasonló eszközökkel rendelkezne, mint az ESFS. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Németország kötelezettségvállalásai 190 milliárd euróban korlátozódnának, ahogyan az az alkotmánybírósági határozatban is szerepel.
Az Európai Bizottság szóvivője nem kívánt nyilatkozni a lap megkeresésére.
A nemzeti költségvetéseket vennék célba
A német Die Welt pénteken arról számolt be: Peter Praet, az EKB igazgatótanácsának tagja olyan összeurópai szintű eljárásrendszer létrehozását sürgeti, amely jogosult lenne az egyes országok költségvetése feletti irányítás átvételére szükséghelyzetben.
