A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a londoni magyar nagykövetségen pénzügyi elemzőknek tartott kétórás háttérbeszélgetést a magyar gazdaság és a költségvetés helyzetéről, illetve az európai gazdaság általános kérdéseiről. Kijelentette: véleménye szerint a magyar kormány által az elmúlt hetekben bejelentett két államháztartási konszolidációs intézkedéscsomag - amelyek együttes méretét Cséfalvay Zoltán a hazai össztermék (GDP) hozzávetőleg 2,3 százalékára becsülte – elégséges lesz a kitűzött hiánycélok teljesítéséhez.
Hozzátette: az államháztartási deficitet nem csupán azért kell a GDP-érték 3 százaléka alatt tartani, mert valaki ezt kéri tőlünk, hanem azért is, mert ez Magyarország alapvető érdeke. Cséfalvay Zoltán a magyar kormány által hozott gazdaságpolitikai intézkedésekről kijelentette: nem szereti az „ortodox” és az „unortodox” megjelöléseket, mivel nincs egyértelmű definíció arra, hogy mi számít ortodox és mi unortodox intézkedésnek. A szakpolitikus szerint ugyanakkor Magyarország az elsők között alkalmazta meglehetősen egyértelműen a válság kockázatainak és terheinek megosztását célzó gazdaságpolitikát.
A piac jobb értékelést ad a magyar gazdaságpolitikáról
Az államtitkár szavai szerint nincs sok olyan szereplő, akik között e kockázatok és terhek megoszthatók: az állam, a lakosság és az üzleti szféra jöhet csak szóba. Cséfalvay Zoltán szerint jelenleg a piac jobb értékelést ad a magyar gazdaságpolitikáról, mint az Európai Bizottság. Hozzátette: a magyar gazdaság nagyon innovatív, és igen erőteljes ipari bázisa van. Az államtitkár szerint ezt jelzi, hogy Szlovákia után Magyarországon a második legmagasabb az unióban a hazai össztermékhez mért export aránya, és a kivitelnek több mint az ötödét magasan fejlett technológiájú termékek adják.
A jelen lévő londoni elemzők egyike annak a véleményének adott hangot, hogy a magyar gazdaságban gyakorlatilag az egyetlen növekedési hajtóerő az export, viszont ennek alakulására a kormánynak nincs sok befolyása, több adóintézkedés ugyanakkor ronthatja a fogyasztási és így a növekedési kilátásokat. Cséfalvay Zoltán válaszában hangsúlyozta, hogy nem baj, ha az export számít az egyik fő növekedési hajtóerőnek, mivel Magyarország kis, nyitott és nagyon erőteljesen exportorientált gazdaság.
Az euróválság miatt van szükség a biztonsági hálóra
Hozzátette ugyanakkor, hogy a fogyasztás is növekedésgyorsító tényezővé válhat az egységes adókulcsra történő átállás folyamatának átmeneti időszaka után. Kiemelte, hogy a magyar lakosság eladósodott, a lakossági adósságállomány jelentős részben devizaalapú hitelekből állt, és az egykulcsos adórendszer kezdeti időszakát e lakossági adósságállomány törlesztési folyamata jellemezte. A magyar kormány reméli, hogy a későbbiekben a hazai fogyasztás is a gazdasági növekedés forrásává válik – tette hozzá.
Az IMF–EU-tárgyalásokkal kapcsolatban Cséfalvay Zoltán kijelentette: Magyarországnak az euróválság és az azzal járó bizonytalanság miatt van szüksége biztonsági hálóra, és a fő cél az, hogy e háló révén Magyarország alacsonyabb adósságpiaci hozamokat érhessen el.
