A Barclays közgazdászai, akik a napokban tettek – a kamatcsökkentések okairól is – tájékozódó látogatást Magyarországon, tárgyalásaikról befektetőknek összeállított, szerdán Londonban ismertetett értékelésükben leírták, hogy az idei átlagos magyarországi infláció a budapesti várakozások alapján 5,8 százalék lesz. A monetáris testület külsős tagjainak érvelése szerint azonban ebből 2,4 százalékpontnyi a kormány költségvetési intézkedéseiből ered, és az ennek kiszűrésével számolt 3,4 százalékos átlagos idei alapinfláció már meglehetősen közel lenne a 3 százalékos célhoz.
Túlzottan magasnak tartják az alapkamatot
A monetáris tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi, szeptember 25-ei kamatdöntő ülésén is – derül ki az ülés szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből. Az alapkamat 6,75 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnöke: Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 6,5 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György.
A külsős tagok azzal is érveltek, hogy mivel a költségvetési intézkedések lassítják a gazdasági növekedést, a kívánatossal ellenkező hatást gyakorolna, ha az MNB – éppen e költségvetési intézkedések inflációs következményeire válaszul – feszes kamatpolitikával gyengítené még tovább a növekedést.
A külsős tagok véleménye ennek alapján az, hogy az inflációs helyzet nem ad okot a jelenlegi magas jegybanki kamatszint fenntartására, ugyanakkor a magyar gazdaság gyenge növekedési kilátása, a forint legutóbbi erősödése és a magyar befektetési eszközök kockázati felárainak csökkenése erőteljesen indokolja a kamatcsökkentést. A monetáris tanács külsős tagjai a mostani körülmények közepette túlzottan magasnak tartják az alapkamatot, és ezt a helyzetet korrigálni akarják – áll a Barclays elemzőinek szerdai londoni ismertetésében.
Veszélyben az inflációs cél
A ház beszámolója szerint az MNB vezetése ettől nagyon eltérő nézeteket vall. Fő ellenérvük az, hogy bár a kiigazított éves maginfláció csökken, és várhatóan 2,7 százalék lesz, még ez is túl magas, mert az így kalkulált inflációnak 1,5–2 százalék között kellene lennie ahhoz, hogy a teljes kosárra számolt infláció 3 százalékos célszintje elérhető legyen. A Barclays elemzőinek ismertetése szerint a MNB vezetői azzal érveltek, hogy a kamatcsökkentésekkel a jegybank elszalasztja az infláció ellenőrzés alá vonásának lehetőségét, és kockára teszi az inflációs cél teljesíthetőségét még a költségvetési intézkedések inflációgyorsító hatásainak elenyészése után is.
A nemzeti bank vezetésének érvei között szerepel az is, hogy a gyenge növekedési környezet sem tűnik már hatékony dezinflációs tényezőnek, mivel az alacsony beruházási érték miatt zsugorodik a termelési kapacitás, és bár van még kapacitásfelesleg a magyar gazdaságban, most már nem annyira nagy. Mindemellett – a forint stabilizálódása ellenére – továbbra is megvan annak a kockázata, hogy a piac nyomás alá kerül, és az alacsonyabb kamatszint ebben az esetben nagyobb sérülékenységet jelent.
Folytatódik a kamatcsökkentés
Az MNB véleménye szerint mindezek alapján a gyenge növekedés problémájára nem a monetáris politikával, hanem más módszerekkel kell megoldást találni. A Barclays londoni elemzői a budapesti látogatás tapasztalatait összegző szerdai beszámolójukban közölték: mindkét fél meghallgatása után az a véleményük, hogy folytatódik a jegybank enyhítési ciklusa, mivel a monetáris tanács külsős tagjainak megfelelő érveik vannak döntéseik alátámasztására, és azt szeretnék, ha az intézmény nagyobb hangsúlyt helyezne a növekedésre.
Az elemzők a szerdai beszámolóban ugyanakkor felfedték azt is, hogy a külsős tagok jelezték: ha a kormány felhagyna megfontolt költségvetési politikájával, akkor ők is leállnának a kamatcsökkentésekkel. Mindemellett a külsős tagok is az IMF/EU-megállapodás megkötését pártolják.
A Barclays szakértői mindent egybevetve közölték, hogy további 0,25 százalékpontos kamatcsökkentések sorát várják, legalább addig, amíg a jelenlegi 6,50 százalékos alapkamat 5,00 százalékra nem csökken.
A londoni elemzői közösségében mindazonáltal meglehetősen eltérő MNB-kamatelőrejelzések vannak érvényben. A City egyik legnagyobb gazdasági–pénzügyi elemzőcége, a Capital Economics felzárkózó piaci közgazdászai az MNB kamatpolitikájáról nemrégiben összeállított értékelésükben úgy vélekedtek, hogy – részben azért, mert egyelőre nincs IMF/EU-megállapodás – a felzárkózó európai térség többi gazdaságához képest szűk a magyar jegybank további enyhítési mozgástere. A ház elemzői közölték, hogy 2013 végére sem várnak 6,00 százaléknál alacsonyabb kamatot, sőt nem zárják ki a kényszerű kamatemelést sem a külső piaci viszonyok romlása esetére.
Lehet 5,50 százalék?
A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői annak a véleményüknek adtak hangot minapi értékelésükben, hogy a magyarországi inflációs kilátások óvatosabb jegybanki kamatpolitikai hozzáállást igényelnének. A cég ezzel együtt is azt várja jelenleg, hogy 2013 végéig a monetáris tanács további 1,00 százalékponttal, 5,50 százalékra csökkenti az alapkamatot, ha a piaci körülmények megengedik.
Szerdai elemzésükben a Barclays londoni elemzői közölték: budapesti tárgyalásaik alapján az a véleményük, hogy a magyar kormány Simor András MNB-elnök utódjául olyasvalakit keres, akit a piac is elfogad. A Barclays szakértőinek beszámolója szerint a legesélyesebb jelölt Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter. A cég elemzői szerint Vargát a piaci szereplők jól ismerik, és kinevezése nem jelentene komolyabb változást a monetáris politikában.
