A Barclays közgazdászai, akik a napokban tettek – a kamatcsökkentések okairól is – tájékozódó látogatást Magyarországon, tárgyalásaikról befektetőknek összeállított, szerdán Londonban ismertetett értékelésükben leírták, hogy az idei átlagos magyarországi infláció a budapesti várakozások alapján 5,8 százalék lesz. A monetáris testület külsős tagjainak érvelése szerint azonban ebből 2,4 százalékpontnyi a kormány költségvetési intézkedéseiből ered, és az ennek kiszűrésével számolt 3,4 százalékos átlagos idei alapinfláció már meglehetősen közel lenne a 3 százalékos célhoz.
Túlzottan magasnak tartják az alapkamatot
A monetáris tanács négy külsős tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület legutóbbi, szeptember 25-ei kamatdöntő ülésén is – derül ki az ülés szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből. Az alapkamat 6,75 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnöke: Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 6,5 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Gerhardt Ferenc, Cinkotai János és Kocziszky György.
A külsős tagok azzal is érveltek, hogy mivel a költségvetési intézkedések lassítják a gazdasági növekedést, a kívánatossal ellenkező hatást gyakorolna, ha az MNB – éppen e költségvetési intézkedések inflációs következményeire válaszul – feszes kamatpolitikával gyengítené még tovább a növekedést.
A külsős tagok véleménye ennek alapján az, hogy az inflációs helyzet nem ad okot a jelenlegi magas jegybanki kamatszint fenntartására, ugyanakkor a magyar gazdaság gyenge növekedési kilátása, a forint legutóbbi erősödése és a magyar befektetési eszközök kockázati felárainak csökkenése erőteljesen indokolja a kamatcsökkentést. A monetáris tanács külsős tagjai a mostani körülmények közepette túlzottan magasnak tartják az alapkamatot, és ezt a helyzetet korrigálni akarják – áll a Barclays elemzőinek szerdai londoni ismertetésében.
Veszélyben az inflációs cél
A ház beszámolója szerint az MNB vezetése ettől nagyon eltérő nézeteket vall. Fő ellenérvük az, hogy bár a kiigazított éves maginfláció csökken, és várhatóan 2,7 százalék lesz, még ez is túl magas, mert az így kalkulált inflációnak 1,5–2 százalék között kellene lennie ahhoz, hogy a teljes kosárra számolt infláció 3 százalékos célszintje elérhető legyen. A Barclays elemzőinek ismertetése szerint a MNB vezetői azzal érveltek, hogy a kamatcsökkentésekkel a jegybank elszalasztja az infláció ellenőrzés alá vonásának lehetőségét, és kockára teszi az inflációs cél teljesíthetőségét még a költségvetési intézkedések inflációgyorsító hatásainak elenyészése után is.