Draghi: A piacok ismét bízhatnak az euróövezetben

Lassan visszatér az eurózóna jövőjébe vetett bizalom, a kormányok és az Európai Központi Bank erőfeszítései nyomán enyhültek a piaci feszültségek.

Draghi szerint a bizalom lassú megerősödése összefügg az EKB kötvényvásárlási programjának (OMT) meghirdetésével, amelynek keretében a bank szükség esetén korlátlanul vásárolja a válságországok állampapírjait. „Szeretném biztosítani a pénzpiacokat, hogy készen állunk a cselekvésre ahogyan és amikor szükséges” – mondta az EKB elnöke. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az EKB nem veheti át a kormányok feladatát, a gazdasági reformokat folytatni kell. Draghi ismét védelmébe vette azt a – különösen német bankárok részéről – bírált megoldást, hogy a közös európai bankfelügyelet az EKB keretében jöjjön létre.

„Az európai állam és kormányfők által választott megoldás, hogy a bankfelügyelet az EKB körül épüljön ki, a jelenlegi körülmények között az egyetlen gyakorlatias megoldás” – mondta Draghi. Rámutatott, hogy az eurózóna 17 központi bankja közül 14 már amúgy is ellát felügyeleti funkciót, így az EKB támaszkodhat a nemzeti keretekben felgyülemlett tapasztalatokra. „Decentralizált rendszert kell létrehozni frankfurti központtal” – tette hozzá. A bankelnök szerint a felügyeleti jognak az euróövezet összes bankjára ki kell terjednie, és lehetőséget kell biztosítani az övezeten kívüli uniós államok csatlakozására.

Bankfelügyelet vs. monetáris politika

A közös felügyelet jogi kereteinek az év végéig testet kell ölteniük, aztán hozzá lehet látni a megvalósításhoz – mondta. Egyetértett azokkal, így Jens Weidmannal, a Bundesbank elnökével, akik szerint hiba lenne túl gyors menetrendet erőltetni. „Gyorsan kell megcsinálnunk, de mindenek előtt jól kell megcsinálnunk” – mondta Draghi.

Az EKB és a közös bankfelügyelet összefonódását főként Jens Weidmann illette folyamatosan bírálatokkal. A legutóbb a hét elején egy pénzügyi konferencián kifejtette: az európai bankunió a gyakorlatban azzal a következménnyel járhat, hogy összeütköznek a bankfelügyelet és a monetáris politika érdekei.

„A bankuniónak a közös monetáris politikát kell támogatnia, de a gyakorlatban érdekkonfliktus lép fel a bankfelügyelet és a monetáris politika között. Ezért a két területet szigorúan szét kell választani” – mondta a Bundesbank elnöke.

„A monetáris politika nem csodaszer”

A monetáris politikát nem szabad a válságkezelés csodaszerének tekinteni, a tervezett bankunióban pedig az EKB-nak szánt felügyeleti szerep nem mentes a kockázatoktól – fejtette ki Jens Weidmann, a német Bundesbank elnöke az European Banking Congress bankárkonferencián pénteken Frankfurtban. A német jegybank elnöke, aki egyúttal tagja az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának is, a frankfurti Euro Finance Week konferenciasorozat keretében megrendezett  bankárkonferencián fejtette ki nézeteit az euróövezeti válságkezelésről és a tervezett bankunióról.

„A krízis elmosta a monetáris és költségvetési politika határait” – mutatott rá Jens Weidmann, hozzátéve, hogy sajnálatos módon a politikusok „a monetáris politikában vélik felismerni a könnyű kivezető utat”. A monetáris politika azonban „nem csodaszer” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy „kizárólagos alkalmazásával nem lehet megteremteni a tartós gazdasági növekedés alapjait. De ha ég a ház, akkor neki kell állni oltani” – mondta. „Egyre nehezebbé válik azonban felhagyni ezzel a politikával, mivel menet közben maguk a piacok is torzultak” – mondta. „Nem ártana mérlegelni tetteink hosszú távú következményeit, valamint azt is, hogy az előnyök és hátrányok egyensúlyi pontja a jövőben akár el is tolódhat.”

A tervezett bankunióról szólva Jens Weidmann annak a véleményének adott hangot, hogy egy ilyen bankunió megakadályozhatta volna a pénzügyi válság eszkalálódását. Az EKB bankfelügyeleti hatókörét szigorúan el kell választani a monetáris politikai mandátumától – figyelmeztetett a német jegybank elnöke. A két hatáskör összevonása ugyanis esetleges érdekütközések miatt egyáltalán nem tekinthető kockázatmentes megoldásnak.