Elöregedés vs. túlnépesedés: itt a kínai csoda vége?

A kínai KKP csütörtökön kezdődő kongresszusa résztvevőinek szembe kell nézniük a demográfiai trendforduló csapdájával. Hogyan tartson el néhány százmillió ember 1,3 milliárdot?

A remélt növekedési ütemet korábban az évente a munkaerőpiacra lépő – közel magyarországnyi – munkavállalói tömeghez szabták, ez a számítás viszont lassan idejétmúlttá válhat. Ennek oka Kína jelenleg talán legégetőbb problémája: az elöregedés. Az ország lélekszáma egyelőre még nem csökken – a fordulópont 2025 táján várható –, de ez sincs messze, az igazi gond azonban az, hogy az elkövetkező évtizedekre egyre kevesebb fiatalnak kell majd eltartania egyre növekvő számú idős embert. Salát Gergely felhívta a figyelmet: Kína egy speciális eset, olyan ugyanis még nem fordult elő a világtörténelemben, hogy egy ország népessége előbb öregedjen el, mint hogy meggazdagodna. A probléma az, hogy Kínának választania kellett az akár könnyen élelemhiányhoz vezető túlnépesedés és a jövőbeli elöregedés mellett, s Kína az utóbbi mellett döntött az „egy gyerek” politika bevezetésével. Ezzel együtt az inaktívak eltartásának problémája az oktató szerint most még nem drasztikus, 20-30 év múlva viszont már bizonyára az lesz.

Az „egy gyermek, egy család” irányelv ellenére a munkaerőpiacon aktív kínaiak az elmúlt évtizedekben gond nélkül képesek voltak eltartani az inaktívakat, de ez nem sokáig lesz már így. Így látja ezt Matura Tamás is, aki kiemelte: 2017-re abszolút mértékben is csökkenésnek indul majd a munkaképes kínai népesség, és hiába lazítanak a gyermekvállalást korlátozó rendelkezéseken (például nagyvárosban lakó egyke szülők már vállalhatnak két gyermeket), a negatív demográfiai hullám így is lezajlik. „Ha marad a jelenlegi trend, 2050-re 1 milliárd fő alá csökkenhet a kínaiak száma, ami teljesen fenntarthatatlanná tenné a jelenleg működő gazdasági rendszert.” Ezt pedig a sem a KKP liberálisabb sanghaji erőcsoportja, sem a korábban Po Hszi-laj fémjelezte neobaloldaliak nem engedhetik.