Mivel a nem teljesítő hitelek körébe tartozó ügyfelek – ami a teljes állomány csaknem 16 százaléka – nem vehettek részt az árfolyamrögzítésben, a jelzett 16,4 százalékos arány magasabb a jogosultak körében – mondta az MNB 2012. harmadik negyedévi hitelezési felmérését ismertetve Fábián Gergely elemző. Az árfolyamrögzítésbe az év végéig lehet belépni.
A felmérésből kitűnik: a háztartási portfolió javulásához hozzájárult, hogy a késedelmes devizahitelek forintra váltása – az adósság 25 százalékának elengedése mellett – kötelező alapon 23 milliárd forintot jelentett, önkéntes alapon pedig az ügyfelek 32 milliárdot törlesztettek.
Segít a kamattámogatás
Érdekesség, hogy a bankok ismét a hitelkereslet erősödésére számítanak a következő fél évben: a lakáshiteleknél a bankok 77 százaléka, míg a fogyasztási hiteleknél 31 százalékuk.
A lakáshitelekre vonatkozó várakozásokat az állami kamattámogatási program beindulása támaszthatja alá, amely öt éven keresztül kamattámogatást nyújt az adós számára. Jelenleg a maximálisan kivethető kamat mintegy 13 százalék, amelyből az ügyfél a kamattámogatással csökkentett részt fizeti öt éven át. Ez kezdetben (az első évben) 8 százalék körül alakul, míg a kamattámogatás vége felé 9-10 százalék. Az ügyfelek számára a támogatott lakáshitel teljes hiteldíj mutatója (THM) 8-9 százalék – jelezte magyarázatként Fábián Gergely elemző.
A hitelezési felmérés szerint az állami kamattámogatásos program iránti kereslet emelkedik: az újonnan folyósított támogatott lakáshitelek állománya 2012. második negyedévről a harmadik negyedévre 20 százalékkal növekedett.
Így működik az árfolyamgát
A rögzített árfolyamon a törlesztés lehetőségét a törvény szerint a fogyasztók 2012. december 31-éig írásban kezdeményezhetik pénzügyi szolgáltatójuknál. Az árfolyamgáttal a devizahitelesek havi törlesztési terhei minimum 3 évre, de maximum 2017. június végéig mérséklődnek és válnak kiszámíthatóvá. A svájcifrank-alapú hiteleket 180, az euróalapút 250, a japánjen-alapút pedig 2,5 forintos árfolyamon lehet törleszteni. A devizaárfolyam-változások hatásai a hitel törlesztőrészleteiben a rögzített időszak alatt nem jelennek meg: az aktuális piaci és a rögzített árfolyam közötti különbözet a forint-gyűjtőszámlára kerül.
A hitel gyűjtőszámlára kerülő kamatrészének megfizetését az állam és a pénzügyi szolgáltatók magukra vállalták, az adós tartozásának ezt a részét elengedik. Ugyanakkor a gyűjtőszámlán felhalmozott követelés után a pénzügyi szolgáltatók a budapesti bankközi kamatlábnak megfelelő kamatot számítanak fel.
A Magyar Bankszövetség korábbi becslése szerint az árfolyamgát rendszerébe várhatóan a jogosult ügyfelek 75 százaléka lép be. A hitelintézetek összesen 610 ezret meghaladó olyan élő devizahitel-szerződést tartanak nyilván, amelyeknél az ügyfelek jogosultak az árfolyamrögzítésre.
