A „szűk többség” vélhetően arra utal, hogy a tanács ismét 4:3 arányban szavazott a kamatcsökkentésről. Simor elmondta, az infláció idén és jövőre is meghaladhatja a középtávú célt, a fogyasztói árakat az élelmiszerárak emelkedése, az adóemelések és az adminisztrációs intézkedések tartják magasan, de 2014-re elérhető a 3 százalékos cél. Az MNB prognózisa szerint idén 5,8 százalékkal, jövőre 5 százalékkal nőnek a fogyasztói árak.
A korábbi kamatcsökkentések alkalmával is 4:3 volt a szavazati arány. Ezen alkalmakkor a Monetáris Tanács külső tagjai szavaztak a kamatcsökkentésre, Simorék pedig ellene.
Az elmúlt egy évben távolabb kerültünk az IMF/EU-megállapodástól, amit jelez az is, hogy néhány napja a szervezet honlapján megjelent: a hitelmegállapodásról nincs tárgyalás Magyarországgal – felelte újságírói kérdésre Simor András. A jegybank elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a 3 százalékos államháztartási hiánycél betartása fontos, de az IMF/EU-megállapodás szempontjából nem alapvető feltétel.
Az elmúlt hónapokban kedvező pénzpiaci környezet vette körül Magyarországot, ugyanakkor fel kell figyelni arra, hogy a külvilágban nem javultak a fundamentumok – mondta az MNB elnöke, hozzátéve: a gazdasági növekedés továbbra is lassú, az országok eladósodása nem csökkent. A jövő dönti el, hogy ez az ellentmondás hová vezet: vagy a fundamentumok javulnak, vagy a pénzpiaci környezet romlik – jegyezte meg.
A jövőjét firtató kérdésre válaszolva Simor András kijelentette: „nem kívánok politikai pályára lépni a mandátum márciusi lejárta után”.
2013-ben indulhat meg újra a növekedés
A Monetáris Tanács közleménye szerint a várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve alacsonyabb kamatszint indokolt. További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak, és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak – olvasható a közleményben.
A tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után tartja elérhetőnek. A testület úgy véli, a gazdaság kibocsátása idén csökken, a növekedés 2013-ban indulhat meg újra. A Monetáris Tanács szerint a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, ezért a költségsokkok nem rontják a középtávú inflációs kilátásokat, lecsengésük után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesülhet. A kedvező globális pénzügyi piaci környezet a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti erős elköteleződésével együtt a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti – írta közleményében a testület.
Fontosnak tartják az IMF-megállapodást
A közleményben kiemelték, hogy a nemzetközi szervezetekkel való megállapodást övező kockázatok emelkedése és a magyar államadósság S&P általi leminősítése kedvezőtlen irányban hathat az ország kockázati megítélésére. A kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága szempontjából a Monetáris Tanács továbbra is fontosnak ítéli az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodást.
A kormány által bejelentett egyenlegjavító intézkedésekkel kapcsolatosan a testület kiemelte, a bejelentett intézkedések alátámasztották a kabinet elköteleződését az alacsony költségvetési hiánypálya iránt. Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy az intézkedések várható makrogazdasági hatásait számottevő bizonytalanság övezi: a rövid távú reálgazdasági és inflációs kilátásokat várhatóan nem befolyásolják érdemben, középtávon azonban költségoldali inflációs nyomást okozhatnak, valamint a bankrendszer tőkevonzó képességének csökkenésén, a hitelezés visszafogásán keresztül a gazdaság növekedési potenciálját is mérsékelhetik.
A kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyvét december 5-én hozzák nyilvánosságra.
