Matolcsy: Kreatív gazdaságpolitikával lehet felzárkózni

Matolcsy György szerint Magyarországnak nem lételeme a devizakötvény-kibocsátás, míg Varga Mihály arról beszélt, hogy a valutaalaptól nem pénzt, hanem segítséget kérünk.

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatosan Matolcsy György elmondta: „azzal számolok, hogy jövő év közepére előállhat egy olyan helyzet, hogy a biztonságosan, stabilan, igen konzervatívan  és óvatosan tervezett jövő évi számokhoz képest jobb lesz a magyar gazdaság teljesítménye”. Ezt június-júliusban láthatjuk, ha az első negyedévi, tavaszi adatok visszaigazolják azt a reményünket, hogy nemcsak kismértékű, hanem nagyobb mértékű beruházási és növekedési fordulat is van – tette hozzá.

Messze még az euró

A biztató makrogazdasági fordulatra utaló jelek között említette Matolcsy György, hogy jövőre teljesedik ki a három nagy német autóipari beruházás Magyarországon, ami „önmagában 1,1 százalék körüli növekedési többletet hoz”. További erős növekedési forrásnak nevezte, hogy újra beindul a banki hitelezés. „Erre már vannak jelek” – mondta.

Az euró bevezetésével kapcsolatosan rámutatott: 100 százalékos fejlettségi szint kell az EU átlagához viszonyítva, hogy Magyarország biztonságosan csatlakozhasson. Ha ezt elérjük 2025-ben, jó, ha 2035-ben, akkor mindenképpen csatlakoznunk kell, hiszen ezt vállaltuk 2004-ben – mondta. Hangsúlyozta: „fenn kell tartanunk magunknak a kreatív gazdaságpolitikai eszközöket, mert csak így lehet felzárkózni”.

A valutaalaptól nem pénzt kérünk

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval jövő év elején folytatódó tárgyalásokon nem pénzt, hanem segítséget kérünk ahhoz, hogy egy biztonsági háló álljon a magyar költségvetés rendelkezésére – mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter. „Mi tudjuk magunkat finanszírozni, de ha az európai állampapír-piacon valami nagy baj történik, akkor legyen egy biztonsági háló, egy olyan biztonsági pont, ahonnan segítséget tudunk kérni” – hangsúlyozta a miniszter a Lakitelek Népfőiskola Apor Vilmos, Balázs Ferenc és Szent-Györgyi Albert Kollégiumának több száz hallgatója előtt tartott előadásában.

Varga hangsúlyozta: évente 5-7 milliárd eurónyi állampapír jár le. Megjegyezte: Görögország két részletben kapott segítséget, közel 290 milliárd euró összegben, nekünk viszont csak 5 milliárd eurós biztonsági összegre volna szükségünk. Varga Mihály előadásában sorra vette azokat a gazdasági körülményeket, amelyek ez ország eladósodásához vezettek. Véleménye szerint 2003-2004-ben a szocialista–szabad demokrata kormány olyan gazdaságpolitikába kezdett, amelynek eredményeként elindult a leépülés, felélték a tartalékokat.

A GDP 4 százaléka megy el a kamatokra

A tárca nélküli miniszter szerint 2003-tól Magyarország potenciális növekedési szintje elmaradt a régió országaiétól, azonban ezt az emberek életszínvonalán nem lehetett észrevenni, mert hiteleket vettek fel, az ország eladósodott. Hangsúlyozta: a jelenlegi kormány kiemelt törekvése, hogy az adósságtól megszabaduljon az ország, visszanyerje gazdasági függetlenségét, hiszen a hiteleknek csak az éves kamatterhe a GDP 4 százalékát emészti fel, amely 1200-1300 milliárd forint.

Kiemelten fontosnak nevezte a foglalkoztatás növelését, mert amíg a hasonló lélekszámú Csehországban 5,1 millió munkavállaló van, addig Magyarországon csak 3,9 millió. Az elmúlt időszakban 100 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatást, de vannak még tartalékok – tette hozzá. Varga Mihály leszögezte: az ország nincs abban a helyzetben, hogy a választások előtt elkezdjen osztogatni, mert ha átlépné a 3 százalékos hiányt a költségvetés, akkor tetemes EU-támogatástól esnénk el.