Matolcsy: Kreatív gazdaságpolitikával lehet felzárkózni

Matolcsy György szerint Magyarországnak nem lételeme a devizakötvény-kibocsátás, míg Varga Mihály arról beszélt, hogy a valutaalaptól nem pénzt, hanem segítséget kérünk.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: Magyarország egy fillérnyi devizakötvényt nem bocsátott ki idén, „nem azért, mert nem tudtunk volna, hanem azért, mert nem akartuk Magyarországot újra eladósítani devizában”. Magyarország a forintpiacon az utolsó fillérig fel tudta venni azt a 4600 milliárd forintnyi forrást, amely szükséges volt az államadósság finanszírozására 2012-ben.

Matolcsy György a közrádió műsorában szólt arról is, hogy a kormány elmúlt két és fél évének „konzervatív és sikeres pénzügyi konszolidációja már arra predesztinál, hogy Magyarország kikerüljön az Európai Unió túlzottdeficit-eljárása alól”. Úgy vélte: „minket már ki kell venniük, hiszen minden számunk azt mutatja, hogy túl van már az ország a 2004 és 2010 között elkövetett szarvashibákon”. Leszögezte ugyanakkor, hogy biztosat csak a tényleges brüsszeli döntés meghozatala után lehet mondani.

Kovács Árpád szerint tartósan 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányt kell elérni Magyarországon, ami azért fontos, mert az államadósságot „visszafizetni nem lehet, csupán ki lehet nőni”.

Reformok várhatóak

Szerinte a következő időszakban több nagyobb reformlépés is várható. Ezek közé tartozik a felsőoktatási reform, a beruházási-növekedési fordulat elindítása, az erős versenyképességi előretörés, továbbá az innováción, kutatás-fejlesztésen és kreatív iparágakon alapuló uniós fejlesztési stratégia kidolgozása, amely révén – a 2014-2020 között várható 7-8 ezer milliárd forintnyi – uniós támogatást úgy használja fel végre Magyarország, hogy jól fizető munkahelyek jöjjenek létre.

Szövetségben a jegybankkal?

A miniszter jelezte: új stratégiai szövetséget kell építeni a kormány, ezen belül a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank új vezetése között. Matolcsy György, aki az interjúban jelezte, hogy nem kapott felkérést a márciusban megüresedő jegybankelnöki pozíció betöltésére, elmondta: a jegybank és a kormány erős szövetsége, „ahogy mindenhol”, jelentős biztonságot ad majd a magyarországi pénzügyi rendszerben. „Azt azért látja mindenki, hogy a lehetségesnél kisebb ma az együttműködés a kormány és a jegybank között.”

A jövő évi költségvetéssel kapcsolatosan Matolcsy György elmondta: „azzal számolok, hogy jövő év közepére előállhat egy olyan helyzet, hogy a biztonságosan, stabilan, igen konzervatívan  és óvatosan tervezett jövő évi számokhoz képest jobb lesz a magyar gazdaság teljesítménye”. Ezt június-júliusban láthatjuk, ha az első negyedévi, tavaszi adatok visszaigazolják azt a reményünket, hogy nemcsak kismértékű, hanem nagyobb mértékű beruházási és növekedési fordulat is van – tette hozzá.

Messze még az euró

A biztató makrogazdasági fordulatra utaló jelek között említette Matolcsy György, hogy jövőre teljesedik ki a három nagy német autóipari beruházás Magyarországon, ami „önmagában 1,1 százalék körüli növekedési többletet hoz”. További erős növekedési forrásnak nevezte, hogy újra beindul a banki hitelezés. „Erre már vannak jelek” – mondta.

Az euró bevezetésével kapcsolatosan rámutatott: 100 százalékos fejlettségi szint kell az EU átlagához viszonyítva, hogy Magyarország biztonságosan csatlakozhasson. Ha ezt elérjük 2025-ben, jó, ha 2035-ben, akkor mindenképpen csatlakoznunk kell, hiszen ezt vállaltuk 2004-ben – mondta. Hangsúlyozta: „fenn kell tartanunk magunknak a kreatív gazdaságpolitikai eszközöket, mert csak így lehet felzárkózni”.

A valutaalaptól nem pénzt kérünk

A Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval jövő év elején folytatódó tárgyalásokon nem pénzt, hanem segítséget kérünk ahhoz, hogy egy biztonsági háló álljon a magyar költségvetés rendelkezésére – mondta Varga Mihály tárca nélküli miniszter. „Mi tudjuk magunkat finanszírozni, de ha az európai állampapír-piacon valami nagy baj történik, akkor legyen egy biztonsági háló, egy olyan biztonsági pont, ahonnan segítséget tudunk kérni” – hangsúlyozta a miniszter a Lakitelek Népfőiskola Apor Vilmos, Balázs Ferenc és Szent-Györgyi Albert Kollégiumának több száz hallgatója előtt tartott előadásában.

Varga hangsúlyozta: évente 5-7 milliárd eurónyi állampapír jár le. Megjegyezte: Görögország két részletben kapott segítséget, közel 290 milliárd euró összegben, nekünk viszont csak 5 milliárd eurós biztonsági összegre volna szükségünk. Varga Mihály előadásában sorra vette azokat a gazdasági körülményeket, amelyek ez ország eladósodásához vezettek. Véleménye szerint 2003-2004-ben a szocialista–szabad demokrata kormány olyan gazdaságpolitikába kezdett, amelynek eredményeként elindult a leépülés, felélték a tartalékokat.

A GDP 4 százaléka megy el a kamatokra

A tárca nélküli miniszter szerint 2003-tól Magyarország potenciális növekedési szintje elmaradt a régió országaiétól, azonban ezt az emberek életszínvonalán nem lehetett észrevenni, mert hiteleket vettek fel, az ország eladósodott. Hangsúlyozta: a jelenlegi kormány kiemelt törekvése, hogy az adósságtól megszabaduljon az ország, visszanyerje gazdasági függetlenségét, hiszen a hiteleknek csak az éves kamatterhe a GDP 4 százalékát emészti fel, amely 1200-1300 milliárd forint.

Kiemelten fontosnak nevezte a foglalkoztatás növelését, mert amíg a hasonló lélekszámú Csehországban 5,1 millió munkavállaló van, addig Magyarországon csak 3,9 millió. Az elmúlt időszakban 100 ezer fővel sikerült növelni a foglalkoztatást, de vannak még tartalékok – tette hozzá. Varga Mihály leszögezte: az ország nincs abban a helyzetben, hogy a választások előtt elkezdjen osztogatni, mert ha átlépné a 3 százalékos hiányt a költségvetés, akkor tetemes EU-támogatástól esnénk el.