A szakemberek is ezt mondják: jobb év jön

Az idei év a kelet-közép-európai régió számára a növekedés szempontjából kedvezőbb év lesz, mint 2012 – ezt állapították meg az UniCredit Economics & FI/FX Research által közzétett CEE Quarterly legfrissebb kiadványának készítői.

Az UniCredit MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a 2008–2009-es válság után az elmúlt év újabb visszaesést okozott a térség potenciális növekedésében, jobbára a külső tényezők miatt. Az idén az elemzés készítői szerint a GDP-növekedés fokozatos élénkülése várható az egész régióban, amelyet az erőteljesebb külső kereslet, az alacsonyabb kamatlábak, a vásárlóerőt javító alacsonyabb infláció és a csökkenő hitelezési kockázat segít elő.

Az UniCredit közgazdászai 2012-re 2,5 százalékos, 2013-ra (a korábbi 3,1 százalékhoz képest) 2,9 százalékos GDP-bővülést várnak a közép-kelet-európai régióban, 2014-re pedig már 3,4 százalékos növekedést prognosztizálnak.

Az elemzés kitér arra: mivel az eurózóna válságának hatásai igen jelentősek, a közép-kelet-európai régióban a kedvezőbb mutatók csak az első negyedév vége felé, illetve a második negyedév folyamán várhatók. Mindez egybevág a Németországra és az eurózóna országaira vonatkozó előrejelzésekkel, amelyek 2012 negyedik negyedévében a ciklus mélypontját mutatták, amit 2013 első és második negyedévében 0,5, illetve 0,2 százalékos növekedés követhet.

„Az ipar és különösen a külső kereslet kulcsfontosságú tényezők, a talpra állás ezek segítségével képzelhető el” – emelte ki Gillian Edgeworth, az UniCreditnek a térséggel foglalkozó vezető közgazdásza. Úgy vélte, optimizmusra különösen az adhat okot, hogy a kínai feldolgozóipar beszerzési menedzser indexe (BMI) novemberben – 2011 júniusa óta első ízben – visszakapaszkodott 50 pont fölé.

Ez adhat alapot a reménykedésre

A 2012-es év lelassult gazdasági aktivitása tükrében a közép- és kelet-európai régió és a feltörekvő piacok legfontosabb kérdése a külföldi portfóliótőke beáramlása volt, a jövőre nézve az is lényeges, hogy e befektetéseket megfelelően kezeljék. Egyes országok sérülékenysége továbbra is fennáll azáltal, hogy a devizatartalékok felhalmozása nem megfelelő ütemben zajlott. Ráadásul a G7-országok állampapírhozamainak normalizálódása magasabb külső finanszírozási költségeket eredményezhet a közép-kelet-európai régió számára.

Tavaly még a leggyengébb makrogazdasági mutatókkal rendelkező közép- és kelet-európai országokat is – Ukrajna kivételével – az árfolyam stabilitása jellemezte a második félévben, miközben a kamatok csökkentek, és néhány esetben további kamatvágásokra lehet számítani az elemzők szerint.

Számos közép- és kelet-európai országban a betétnövekedés visszaesése és a csökkenő külföldi finanszírozás miatt kialakuló hitelezési trendek negatív hatással voltak a belső keresletre 2012-ben. Azokban az országokban ugyanakkor, amelyekben a bankszektor túlnyomórészt külföldi kézben van, az UniCredit elemzői nem számítanak további mérlegalkalmazkodásra. Az egyes bankszektorok mindeközben áttértek a hitelezés betétállomány növelésével történő finanszírozására.

„Ha megvizsgáljuk az újonnan csatlakozott EU-országokban a munkaerőpiac rugalmasságát és a foglalkoztatási költségeket, az alapot adhat a reálgazdaságokba irányuló külföldi tőkebeáramlás élénkülésére. A növekedés azonban jelen fázisban a régió legtöbb országában legalább annyira múlik a keresleten, mint a kínálaton” – állapította meg Gillian Edgeworth.