A szakemberek is ezt mondják: jobb év jön

Az idei év a kelet-közép-európai régió számára a növekedés szempontjából kedvezőbb év lesz, mint 2012 – ezt állapították meg az UniCredit Economics & FI/FX Research által közzétett CEE Quarterly legfrissebb kiadványának készítői.

BuL
2013. 01. 08. 22:37
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az UniCredit MTI-hez eljuttatott összegzése szerint a 2008–2009-es válság után az elmúlt év újabb visszaesést okozott a térség potenciális növekedésében, jobbára a külső tényezők miatt. Az idén az elemzés készítői szerint a GDP-növekedés fokozatos élénkülése várható az egész régióban, amelyet az erőteljesebb külső kereslet, az alacsonyabb kamatlábak, a vásárlóerőt javító alacsonyabb infláció és a csökkenő hitelezési kockázat segít elő.

Az UniCredit közgazdászai 2012-re 2,5 százalékos, 2013-ra (a korábbi 3,1 százalékhoz képest) 2,9 százalékos GDP-bővülést várnak a közép-kelet-európai régióban, 2014-re pedig már 3,4 százalékos növekedést prognosztizálnak.

Az elemzés kitér arra: mivel az eurózóna válságának hatásai igen jelentősek, a közép-kelet-európai régióban a kedvezőbb mutatók csak az első negyedév vége felé, illetve a második negyedév folyamán várhatók. Mindez egybevág a Németországra és az eurózóna országaira vonatkozó előrejelzésekkel, amelyek 2012 negyedik negyedévében a ciklus mélypontját mutatták, amit 2013 első és második negyedévében 0,5, illetve 0,2 százalékos növekedés követhet.

„Az ipar és különösen a külső kereslet kulcsfontosságú tényezők, a talpra állás ezek segítségével képzelhető el” – emelte ki Gillian Edgeworth, az UniCreditnek a térséggel foglalkozó vezető közgazdásza. Úgy vélte, optimizmusra különösen az adhat okot, hogy a kínai feldolgozóipar beszerzési menedzser indexe (BMI) novemberben – 2011 júniusa óta első ízben – visszakapaszkodott 50 pont fölé.

Ez adhat alapot a reménykedésre

A 2012-es év lelassult gazdasági aktivitása tükrében a közép- és kelet-európai régió és a feltörekvő piacok legfontosabb kérdése a külföldi portfóliótőke beáramlása volt, a jövőre nézve az is lényeges, hogy e befektetéseket megfelelően kezeljék. Egyes országok sérülékenysége továbbra is fennáll azáltal, hogy a devizatartalékok felhalmozása nem megfelelő ütemben zajlott. Ráadásul a G7-országok állampapírhozamainak normalizálódása magasabb külső finanszírozási költségeket eredményezhet a közép-kelet-európai régió számára.

Tavaly még a leggyengébb makrogazdasági mutatókkal rendelkező közép- és kelet-európai országokat is – Ukrajna kivételével – az árfolyam stabilitása jellemezte a második félévben, miközben a kamatok csökkentek, és néhány esetben további kamatvágásokra lehet számítani az elemzők szerint.

Számos közép- és kelet-európai országban a betétnövekedés visszaesése és a csökkenő külföldi finanszírozás miatt kialakuló hitelezési trendek negatív hatással voltak a belső keresletre 2012-ben. Azokban az országokban ugyanakkor, amelyekben a bankszektor túlnyomórészt külföldi kézben van, az UniCredit elemzői nem számítanak további mérlegalkalmazkodásra. Az egyes bankszektorok mindeközben áttértek a hitelezés betétállomány növelésével történő finanszírozására.

„Ha megvizsgáljuk az újonnan csatlakozott EU-országokban a munkaerőpiac rugalmasságát és a foglalkoztatási költségeket, az alapot adhat a reálgazdaságokba irányuló külföldi tőkebeáramlás élénkülésére. A növekedés azonban jelen fázisban a régió legtöbb országában legalább annyira múlik a keresleten, mint a kínálaton” – állapította meg Gillian Edgeworth.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.