A szűk többségre tett utalás azt jelentheti, hogy a tanács ismét 4:3 arányban, a külső tagok szavazatával döntött a kamatcsökkentésről, akárcsak az elmúlt öt alkalommal. Az MNB elnöke hangsúlyozta, hogy a jelenlegi inflációs és reálgazdasági kilátásoknak megfelelő monetáris politikai irányultság kialakításához az eddig alkalmazott monetáris politikai eszköztár elegendő mozgásteret biztosít, a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak hatékony segítséget. Kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy ezt a megállapítást a tanács egyhangúlag támogatta.
A jegybankelnök nem tartja jó megoldásnak az államkincstár betétgyűjtési lehetőségét; Simor András az MTI kérdésére azt válaszolta: „A versenysemlegességre és az intézkedésnek a hitelezésre, illetve a gazdasági növekedést befolyó negatív hatására, azaz a bankokat elkerülő betétekre hívtam fel a nemzetgazdasági miniszter figyelmét azzal a tervvel kapcsolatban, hogy az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közvetlenül is gyűjthetne forintbetéteket.” Megismételte: „nincs ingyen ebéd”, ha az állam elszívja a betéteket, azaz a forrásokat a bankrendszertől, akkor a bankrendszer kevesebbet tud hitelezni. Egy másik kérdésre válaszolva az MNB elnöke jelezte: miután az euró árfolyama közelít a 300 forinthoz, a keddi kamatdöntéssel a monetáris tanács többsége azt üzente, hogy nem zavarja a jelenlegi árfolyam.
Két kockázat
Az MNB döntése után William Jackson, az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdásza kiemelte: a piacok további 0,75 százalékpontos monetáris enyhítést áraznak, 4,75 százalékos idei MNB-kamatmélyponttal számolnak. Jackson szerint azonban két fő kockázat miatt kétséges, hogy valóban a piac által árazott szintig csökken az MNB alapkamata.
Az egyik a jegybank élén esedékes márciusi váltás. Jackson szerint éppen az szűkítheti a további kamatcsökkentési mozgásteret, ha agresszív enyhítést pártoló utód követi Simor Andrást az MNB-elnöki tisztségben, mivel ez meredek forintgyengüléshez vezethet. A másik fő kockázatnak a külső befektetői hangulat romlását nevezte, például az euróövezeti válság újbóli eszkalálódása esetén. Jackson erre az esetre kényszerű MNB-kamatemelés lehetőségét sem zárta ki keddi kommentárjában.
