A kormány tavaly jelentette be, hogy az állam átvállalja a települések adósságát, lakosságszám függvényében 40 és 100 százalék között. Pécs esetében eddig 50 százalékról szóltak a hírek, azaz a város adósságának a felét vette volna át az állam. A Pécsma.hu azonban úgy tudja, ennél is kedvezőbb döntés születhet holnap, amely már a hitelállomány 70 százalékáról szólna.
A maihoz képest minimális, néhány százmillió forintos hitelállománya volt az önkormányzatnak a rendszerváltást követő években 2002-ig. A szocialista vezetés alatt azonban drasztikusan elkezdett nőni az adósság, olyannyira, hogy 2003 és 2008 között már több mint 30 milliárdnál járt az egyenleg mínuszban.
2008 elején Pécs pénzügyi bizottságának akkori elnöke felvetette, hogy a szocialista városvezetés felelőtlen politikája miatt akár már 2010-re – mikor Pécs birtokolta az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) címet – csődbe mehet, és a hiteleket sem tudja majd kifizetni. Ezek után július végén a szocialista városvezetés egy korábbi sikertelen eljárás után végül újabb hiteleket vett fel, melynek kapcsán a Fidesz–KDNP már akkor úgy fogalmazott, hogy „nem a politika, hanem az üzleti szféra mondta ki, Pécs hitelképtelen”.
Az akkori – az elsőnél optimistább – becslések úgy látták, hogy Pécs adósságállománya az év végére legjobb esetben is 32 milliárd forint lehet. Ezt arra az esetre számolták ki, hogy a felvett 2,8 milliárdos hitel mellett Pécs hozzájut az Európa Kulturális Fővárosa program önerejére, a hozzá kapcsolódó fejlesztésekre fordítható, az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvenni kívánt tízmilliárdos hitelkerethez is. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz–KDNP ezért úgy látta: a MSZP–SZDSZ-koalíció a város jövőjét 15-20 évre zálogosította el. Az Összefogás Pécsért Egyesület akkori frakcióvezetője szerint is indokolatlan volt ilyen mértékű hitel felvétele, különös tekintettel arra, hogy a városvezetés ezt az összeget nem a korábbi adósság rendezésére vagy a működési hiány finanszírozására, hanem újabb beruházásokra fordította.
Ahogy a Pécsi Újság 2009-ben megírta, az EIB-től kapott hitelkeretet az EKF beruházásai nemcsak hogy teljesen felélték, de még többe is kerültek. A szocialista városvezetés felelőtlen gazdálkodása a későbbi évekre is kihatott, 2011-ben – bár egy takarékos költségvetést fogadott el a város – Pécsnek a közel 3 milliárd forintos finanszírozási hiányát hitellel kellett pótolnia.
Pécs mai árfolyamon számított teljes adóssága – a korábban vállalt kamatterhekkel együtt – körülbelül 44 milliárd forint. Ennek mintegy 70 százalékát „vinné el” az állam, ami 31 milliárdot jelent. Ez hatalmas segítség Pécsnek – mondják a közgazdászok. – A következő években évi 5 milliárd forintot kellene fizetnie a megyeszékhelynek a különböző bankok felé, egyrészt a tőketörlesztés, másrészt a kamatfizetések miatt. Ez elképesztően nehéz a mai gazdasági viszonyok között egy önkormányzat számára – magyarázza dr. Schepp Zoltán.
A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának docense szerint a városnak majdnem úgy kell gazdálkodnia és számolnia, mint egy otthoni háztartásnak. Ha sok hitele van, komoly pénzügyi terhei, akkor nagyon alaposan át kell gondolni, hogy mi az, amire kiad akár egy forintot is. Ha kisebb a nyomás, kevesebb a „sárga csekk”, akkor nagyobb mozgástere van, esetleg még tartalékolni is tud. – Nincs szoros ok-okozati összefüggés a polgárok jóléte, pénzügyi, anyagi körülményei és egy önkormányzat eladósodottsága között. Így valójában az átlagemberek számára rövid távon nincs következménye annak, mennyivel csökken egy város hitele – magyarázza Schepp Zoltán.
Természetesen ha egy önkormányzatnak tele a kasszája, és nem csak azon kell gondolkodnia minden hónapban, hogy miből és hogyan törlessze elődei milliárdos hiteleit – Pécsen ez havonta 400–500 millió forintos kiadást jelent –, akkor van lehetősége olyan fejlesztésekre és gazdálkodásra, amely a városlakók jólétét szolgálhatja. A szakértő szerint tehát badarság lenne azt hinni, hogy az adósság tetemes „eltűnésével” eljön a Kánaán a településeken, a probléma ugyanis nem szűnik meg, pusztán nagyobb mozgástere marad az önkormányzatoknak arra, hogy meglévő, megmaradó hiteleiket törleszteni tudják anélkül, hogy a csőd veszélye fenyegetné őket minden nap.
