Pintér Sándor a város vezetőivel az adósságrendezésről folytatott megbeszélését követő sajtótájékoztatón jelezte: a pontos összeget a február 15-ig tartó egyeztetéseken határozzák meg „Óriási pénzről beszélünk. Szeretnénk, ha a konszolidáció megsegítené a várost, annak vezetését és minden egyes lakosát” – tette hozzá a belügyminiszter. Hangsúlyozta ugyanakkor: elvárás, hogy a jövőben ne következzen be ilyen mértékű eladósodás.
Küzdelem az adósság ellen
A belügyminiszter a kormány egyik fő céljának nevezte, hogy az adósság elleni küzdelem keretében az ország és a lakosság után ezúttal az önkormányzatok adósságát csökkenti. Az állam az ötezer lakosúnál kisebb települések adósságát teljesen, az ennél nagyobbakét, a helyi bevételeket is figyelembe véve, akár 70 százalékos mértékben vállalja át. Pintér Sándor magyarázata szerint ennek azért most jött el az ideje, mert januárban lép hatályba az új önkormányzati törvény és a kormány szeretné, ha a települések nem ekkora terhekkel kezdenék a következő évet, és vezetőik teljesíteni tudnák a lakosságnak tett ígéreteiket.
Nagykanizsán 40 százalékot vállal át az állam
Nagykanizsa mintegy hétmilliárd forintos adósságállománya nagyjából 40 százalékkal csökken a kormány adósságkonszolidációjának köszönhetően – jelentette be a zalai városban tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján a vidékfejlesztési miniszter.
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere arról szólt, hogy a kormány döntése óriási lehetőség Pécs számára. A konszolidációval a gazdálkodás könnyebbé válik, és új perspektívák nyílnak meg a város előtt. Emlékeztetett rá, hogy a baranyai megyeszékhely az elmúlt tizenkét évben „durván” eladósodott, az okainak feltárására még vizsgálóbizottság is alakult. A politikus megjegyezte: 2009-ben, amikor másodszor választották meg polgármesternek, az adósság összege már 33-35 milliárd forint volt.
A szocialista városvezetés alatt Pécs majdnem csődbe ment
Korábban az MNO is beszámolt róla, hogy Pécs korábbi szocialista városvezetése közel negyed századra előre eladósította az önkormányzatot. Évről évre nőtt a város hitelállománya, s 2005-től a működését is csak kölcsönökből tudta fizetni Pécs – derült ki a város eladósodottságát vizsgáló bizottság első ülése után. A város hitelállománya 2002-ig egymilliárd alatt volt, majd folyamatos növekedésnek indult: 2003-ban 2,5 milliárd, 2005-ben pedig már 8,6 milliárd forint volt Pécs hitelállománya. A növekedés azonban nem állt meg: egy évvel később 13,7 milliárd, míg 2007-ben már 19 milliárd forint volt a tartozás mértéke; a hitelállomány 2008-ban átlépte a 30 milliárdot, 2011-ben pedig a 40 milliárd forintot.
Horribilis összegek mentek el az EKF-programokra
2008-ban a baranyai megyeszékhely majdnem csődbe ment. Ahhoz, hogy ezt elkerülje, 154 forintos svájcifrank-árfolyamon kapott 39 millió franknyi hitelt – közel 6 milliárd forintot – az önkormányzat. Ez a tartozás a 2012-es év eleji árfolyamon már meghaladta a 10 milliárd forintot is – írta a PécsMa.hu. Hasonlóan veszélyes volt az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekt. Az EKF-beruházások önrészéhez 10 milliárd forintnyi euróalapú hitelt vett fel a város, melynek tőkerésze jelentősen megugrott az árfolyam-ingadozások miatt.
Egyébként a pécsi kulturális fővárosi programokra mintegy kilencszázezren voltak kíváncsiak. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a megyeszékhelyen közel 36 milliárd forintot költöttek a terek átalakítására, új kulturális létesítményekre.
Adósságátvállalás – miről szól?
A miniszterelnök október 27-én jelentette be, hogy az önkormányzatok finanszírozási problémáinak megoldása érdekében az állam 612 milliárd forint adósságot vállal át a településektől. Tállai András ennek kapcsán később azt mondta, az állam még ebben az évben rendezi az ötezer fő alatti települések adósságát, az ennél nagyobbak esetében pedig 2013 közepéig vállalja át az adósságállományt, 40 és 70 százalék közötti mértékben. Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes a tavaszt jelölte meg határidőnek a kormány és az önkormányzatok közötti megállapodásra az adósságok átvállalásában.
Hódmezővásárhelyen kezdődött
Az önkormányzati adósságok állami átvételével kapcsolatos egyeztetések november közepén kezdődtek el. November 15-én Hódmezővásárhelyen volt az első egyeztetés, ahol Matolcsy György közölte: a kormány szándéka, hogy az önkormányzatok döntő többségét kiváltsa az adósságcsapdából.
A települések mellett a pénzintézetek számára is kedvező fejleménynek nevezte az önkormányzati adósság állami átvállalását Kövér László. Az Országgyűlés elnöke azt mondta, a segítség kétfelé hat: az adósságuk miatt sok esetben a működőképességük határára jutott településeknek, és azoknak a bankoknak is segít, amelyek ezen települések csődje esetén nem kapnák vissza a pénzüket. Hajdú-Bihar megyében 63 település adósságát vállalja át az állam, közülük 44 teljes mértékben megszabadul a terhektől.
