Ciprus csak így kaphat segítséget

A nemzetközi hitelprogramnak csak akkor van értelme, ha „a gyökerénél ragadja meg a problémákat” – mondta a német pénzügyminiszter.

WA
2013. 03. 24. 15:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Wolfgang Schäuble a Welt am Sonntag című lapnak elmondta: a ciprusi vezetés eredetileg azt akarta elérni, hogy a nemzetközi hitelezői trojka finanszírozza a fenntarthatatlanul működő bankrendszert, és hallani sem akart arról, hogy a két legnagyobb ciprusi bank befektetői viseljék a válság terhét, kivéve a 100 ezer euró alatti összegű betétek tulajdonosait, akiknek a pénze az uniós jog alapján betétbiztosítási védelem alatt áll.

A nemzetközi hitelprogramnak azonban csak akkor van értelme, ha „a gyökerénél ragadja meg a problémákat” – mondta a német pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: az euróövezeti tagországok meg akarják akadályozni, hogy Ciprus fizetésképtelenné váljon, ez azonban nem változtat a nemzetközi hitelprogram feltételein.

Ciprus „így is meg úgy is nehéz út elején áll”, a problémákért pedig csak saját magát okolhatja, hiszen a válság nem a segítség feltételeihez ragaszkodó uniós partnerek makacssága miatt alakult ki, hanem a helyi bankszektor „működésképtelen üzleti modellje” miatt – mondta Wolfgang Schäuble. Hozzátette: a két legnagyobb ciprusi bank lényegében fizetésképtelen, az ország pedig a bankszektor válsága miatt már 2011 ősze óta nem jut forráshoz a pénzügyi piacokon.

Túlreprezentált a bank-, illetve a pénzügyi szolgáltatási szektor Cipruson, ami igen sérülékennyé teszi az ország gazdaságát. A két ágazat adja a hazai össztermék (GDP) 45 százalékát, a turizmussal együtt mintegy 70 százalékát. A 800 ezer fős országban 8500-an dolgoznak a pénzügyi szektorban, ebből 3200-an a legnagyobb bankban, a Bank of Cyprusnál,és 2300-an a második legnagyobb pénzintézetnél, az összeomlás szélén álló Laiki banknál.

Uniós vezetőkkel, majd a Nemzetközi Valutaalap (IMF) irányítójával is tárgyalt vasárnap délután Brüsszelben Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő néhány órával az előtt, hogy az euróövezet pénzügyminiszterei összeültek volna a drámai pénzügyi helyzetbe sodródott szigetország megmentése ügyében.

Anasztasziadisz először Herman Van Rompuyjel, az uniós országok állam-, illetve kormányfői testületének, az Európai Tanácsnak az elnökével, valamint José Manuel Barrosóval, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnökével találkozott. Ezt követően kibővült a válságtanácskozás résztvevőinek köre Christine Lagarde IMF-elnökkel, Mario Draghival, a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank (EKB) elnökével, Jeroen Dijsselbloemmal, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri testületének, az Eurócsoportnak az elnökével – aki egyébként Hollandia pénzügyminisztere –, valamint Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével.

A megbeszélésnek, majd az azt követő, alighanem éjszakába nyúló Eurócsoport-ülésnek is az a célja, hogy megállapodjanak, milyen módon teremti elő Ciprus a pénzügyi mentőcsomaghoz szükséges önrészt.

Eközben a Die Welt című német napilap internetes hírportálján olyan értesülés jelent meg, hogy az eddigi számítások alapja nem is helytálló, és valójában 2 milliárd euróval több pénzt kell előteremteni Ciprus számára. Az állítólagos különbség az időközben ismertté vált rosszabb gazdasági mutatókra vezethető vissza a lap szerint. Szerepet játszhat az is, hogy – éppen a drámaira fordult pénzügyi helyzet miatt – Cipruson immár egy hete zárva tartanak a bankok, tehát lényegében nem működik a pénzügyi szolgáltató szektor, leszámítva a készpénz-automaták által nyújtott, felettébb korlátozott készpénzfelvételi, illetve átutalási lehetőségeket.

Nem született megállapodás a ciprusi kormány és a nemzetközi hitelezők között a vasárnap hajnalig nyúló nicosiai tárgyalásokon a szigetországnak nyújtandó mentőcsomag feltételeiről. A magánkézben lévő ciprusi Mega tévé úgy értesült, hogy a kormány egyezségre jutott a trojkával a megállapodás legtöbb elemében, de az egyik legnehezebb kérdésben nem sikerült. Korábban arról szóltak a hírek: a ciprusi kormány megállapodott az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, hogy 20 százalékos adót vetnek ki a Bank of Cyprusban lévő 100 ezer euró feletti betétekre és 4 százalékot a többi pénzintézet hasonló nagyságú betéteire.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.