„Ukrajna súlyával mindannyian tisztában vagyunk, akár katonapolitikáját, gazdaságpolitikáját vagy kereskedelmét vesszük alapul” – fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő Európa meghatározó államának nevezte Ukrajnát, és azt mondta, „szerencsések vagyunk, hogy szomszédja lehetünk ennek az országnak”. Célként jelölte meg az intenzív, mély kapcsolatok kiépítését, melyet segít a történelmi kapcsolat. „Mi félszavakból is értjük egymást. Ha azt mondjuk, tatár, Habsburg vagy szovjet, tudjuk, miről beszélünk. Fontos ez a közös történelmi háttér” – tette hozzá a miniszterelnök, ez ugyanis megalapozza a gazdasági kapcsolatokat is.
Orbán Viktor úgy vélekedett: a csütörtöki találkozó egyik legfőbb témája az volt, hogyan tudjuk kiterjeszteni az együttműködést Ukrajnával. Ez azért is fontos – így a kormányfő –, mert a ciprusi események világossá tették, hogy az az egyoldalú külkereskedelem, ami ma Magyarországon tapasztalható, veszélyes.
Orbán rámutatott: a magyar export mintegy 75 százaléka Nyugat-Európára irányul, és elhanyagolja a tőlünk keletre fekvő országok, így Ukrajna kínálta a lehetőségeket. A miniszterelnök megerősítette, nekünk viszont célunk ezeket kihasználni, mert „komoly perspektívát látunk keleti szomszédunkban”. A kormányfő úgy fogalmazott: nem tévesztenek meg a tavalyi számok Ukrajna erejével kapcsolatban, mert a tavalyi mindenhol nehéz év volt, ezért szomszédunk lehetőségeit és erejét sokkal jobban kifejezik a 2012 előtti adatok. „Mi, magyarok is szeretnénk a fejlődésben részt venni, és szeretnénk, ha az ukrán tőke nagyobb súllyal jelenne meg” – mondta, hozzátéve: gazdasági növekedést várunk, ezért lesz erőnk, hogy kihasználjuk az ukránokban rejlő potenciált.
Orbán a sajtótájékoztatón elmondta, mely témákat érintették a kormányfői találkozón. Elsőként az energiafüggőség és energetikai együttműködés kérdéseit említette, majd közölte: ukrán kollégája javaslatára kulturális napokat fognak rendezni mindkét országban, emellett egy ukrán–magyar ösztöndíj ötlete is felmerült. A nyelvtörvény kapcsán a kormányfő azt mondta: „jóindulatát és támogatását kértem a miniszterelnök úrnak ebben a kérdésben”. A kárpátaljai magyar közösséget úgy jellemezte Azarovnak, hogy egy „lojális, de identitását megőrizni kívánó” kisebbség. Legfontosabbnak nevezte az új határátkelőhelyek megnyitását, logisztikai lehetőségeinek bővítését. Orbán beszédét azzal zárta, hogy a tanácskozás után jó reménnyel nézünk az ukrán–magyar kereskedelmi és kulturális együttműködés elébe.
A miniszterelnök az ukrán kormányfővel való találkozóját követően megállapodást írt alá a magyar–ukrán államhatár közúti átkelőhelyeinek átfogó fejlesztéséről, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Befektetési és Nemzeti Projektek Ukrán Állami Hivatala közötti együttműködésről, növényvédelmi tárcaközi együttműködésről, valamint a nemzetközi kombinált árufuvarozásról.
Magyarország stratégiai partnerként tekint Ukrajnára, és hazánk a kölcsönös megértésből kölcsönös előnyöket remél – közölte Kövér László, az Országgyűlés elnöke, amikor fogadta Azarovot csütörtökön az Országházban. Az Országgyűlés sajtóirodája az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti, hogy a házelnök a találkozón úgy fogalmazott: a magyar külpolitikának világos stratégiája a kétoldalú kapcsolatokban is a keleti nyitás, amelynek révén Magyarország az Európai Uniót is ösztönözni kívánja, hogy az integráció folyamatát a keleti és a délkeleti országok felé terjessze ki.
Kövér László szólt arról, hogy Magyarország felelősséget érez a határon túli magyarság iránt és arra kérte vendégét, hogy segítse biztosítani a kárpátaljai magyarság önazonosságának megőrzéséhez szükséges jogokat.
Mikola Azarov kijelentette, hogy barátsággal tekintenek a mély történelmi hagyományokkal és mély nemzeti öntudattal rendelkező magyar nemzetre. Ukrajna érdekelt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében és minden segítséget szívesen vesz, amely országa európai integrációját segíti elő – idézte az ukrán miniszterelnököt a közlemény. A miniszterelnök ukrajnai látogatásra hívta meg a magyar házelnököt.
Az Ukrajna és Magyarország közötti gázszállítás nem függ majd a magánvállalkozásoktól – jelentette ki Budapesten Mikola Azarov. A politikus a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva kiemelte, Magyarország az elmúlt két évben komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy az állam a saját kezében összpontosítsa a gáztározókat és a vezetékrendszert. Ilyen körülmények között az Európából Ukrajnába irányuló földgázszállítások műszaki feltételeit a két kormány szintjén lehet meghatározni. Az nem függ a nagy számú magánvállalattól, amelyek, ha reálisan nézzük a dolgokat, akkor a Gazprom orosz vállalattól függenek.
Azarov szerint Ukrajnát szóban nagyon sok politikus támogatta. Orbán Viktor kormányfőnek azonban azért hálás, mert ténylegesen segítette Kijevet, bátran kiállt mellette, aminek köszönhetően megvalósulhatott a gázszállítás. Most már lehetővé válik, hogy Ukrajna jelentős mennyiségű gázt kapjon Szlovákián, Lengyelországon és Magyarországon keresztül.
Mikola Azarov szerdán háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. Az ukrán miniszterelnök budapesti látogatásához kötődően kedden Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes találkozott Kovács Miklóssal, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökével, és áttekintették a kárpátaljai magyar közösségek helyzetét. A találkozón szó volt az ukrajnai kisebbségi politika aktuális kérdéseiről is. A konzultációt Havasi Bertalannak, a miniszterelnök sajtófőnökének tájékoztatása szerint az ukrán miniszterelnök hivatalos útjával kapcsolatban tartották, annak a külhoni magyar kisebbségi vezetőkkel folytatott megbeszéléssorozatnak részeként, amely a szomszédos államok vezetőinek magyarországi látogatását előzi meg.
Legutóbb 2007-ben járt ukrán miniszterelnök Budapesten: Viktor Janukovics akkor Gyurcsány Ferenc kormányfővel aláírta a két ország cselekvési tervét, amely az energiabiztonság ügyét, valamint a logisztikai és közlekedési együttműködés kérdését állítja a középpontba.
Orbán Viktor legutóbb tavaly márciusban látogatott el Kijevbe, ahol Viktor Janukovics államfővel és Mikola Azarovval a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztéséről tárgyalt.
