A Tárki Zrt. MTI-hez eljuttatott közleményében kifejti: tavalyi kutatásukban arra keresték a választ, hogy a gyermekgondozási szabadságon lévő nőknek van-e hova visszamenniük dolgozni és milyen tényezők határozzák meg azt, hogy kiknek van inkább lehetőségük erre. Az eredmények szerint erre a legnagyobb esélye a magasan iskolázottaknak van.
A legfeljebb 8 osztállyal rendelkező nők mindössze 12 százaléka, míg a diplomások 92 százaléka jelezte, hogy van munkahelye, ahova visszamehet dolgozni. A szakmunkás végzettséggel rendelkező nők 58 százaléka, az érettségizettek 42 százaléka számolhat azzal, hogy van hova visszatérnie dolgozni.
A Tárki hangsúlyozza: a munkahely(vissza)-szerzésben erőforrásként mozgósítható tudások és ismeretek, mint például a jogosítvány, az idegennyelv-ismeret vagy éppen a rendszeres számítógép-használat jellemzően hiányoznak azon gyesen, gyeden lévő nők tudáskészletéből, akiknek nincs hova visszamenniük dolgozni, ami tovább rontja a munkaerőpiacra való visszailleszkedésük esélyeit.
Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára korábban kifejtette: mivel az új alaptörvény és az új sarkalatos törvények sok olyan, a családok számára fontos garanciát foglalnak magukban, amelyek korábban csak feles törvényekben szerepeltek, biztonságosabb és kiszámíthatóbb ma családot alapítani, mint három évvel ezelőtt.
Az elmúlt évben a 15–64 éves nők foglalkoztatási rátája elérte az 52 százalékot, ami 20 éves csúcs – jelentette ki a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos március 22-én Egerben.
