1100 éves vitának vet véget az új földtörvény

A magyar föld megtartása a célja a készülő mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslatnak.

A közlemény utal rá: a „politikai haszonlesők akciói” alkalmat adnak arra az agrártárcának, hogy hitelesen és valósághűen tájékoztassa a magyar társadalmat az új földtörvény tervezetéről. A hangos kisebbség szakmai érveket nélkülöző támadásaival méltánytalanul félrevezeti az ország népét. Magyarország kormánya szilárd elkötelezettségével védi a magyar nemzet érdekeit.

A VM emlékeztet: Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozásakor a tagállamokkal kötött nemzetközi szerződésben vállalta, hogy egy 7+3 éves átmeneti időszakot követően összhangba hozza a földjogi szabályozását az uniós rendelkezésekkel. Azaz a tőke szabad áramlását, valamint a letelepedés szabadságát biztosító előírásokkal. A csatlakozási okmány rendelkezései szerint az átmeneti időszak lejártát követően nem tehető különbség a magyar és a tagállami állampolgárok között a föld tulajdonjogának megszerzésének körében. Hozzátéve: az új földtörvény javaslatát 2012. július 12-én nyújtotta be a kormány az Országgyűlésnek. Az általános vita során 2012. november 9-ig 204 módosító javaslat érkezett. A széles körű társadalmi és szakmai vita nyomán pedig szükségessé vált a törvényjavaslat koncepcionális átdolgozása.

A törvényjavaslat a földszerzésre jogosultak körét jelentősen szűkíti: főszabályként a meghatározott képzettséggel vagy szakmai gyakorlattal rendelkező földművesek (természetes személyek) számára teszi lehetővé a föld tulajdonjogának megszerzését. Emellett az elővásárlásra jogosultak sorrendjét is statuálja. Eszerint elsősorban a helyben lakó személyek számára nyílik meg a földszerzés lehetősége.

A gazdálkodók közösségéből álló helyi földbizottság számára az átdolgozott javaslat vétójogot biztosít a földszerzést engedélyező hatósági eljárás során. A földszerzési maximum a hatályos 300 hektár mértéket viszi tovább, a birtokmaximum – azaz a tulajdonolható és bérelhető terület együttes nagysága – azonban kevesebb mint felére csökken, és 1200 hektárban határozták meg. Ez alól csak kis körben, agrárszakmai indokok alapján enged a javaslat legfeljebb 1800 hektárig terjedő túllépést. Ez az állattartáshoz szükséges takarmánytermő terület, a vetőmag-előállítás és közös gazdálkodás esetében lesz lehetséges.

A VM által kidolgozott és az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága által benyújtott módosító javaslatokból összeálló új törvényszövegben megtalálható a beadott képviselői módosító javaslatok jelentős része, valamint a társadalmi egyeztetés során érkezett észrevételek többsége is. A közlemény megjegyzi azt is: igen nagy számban érkezett kritika olyan civil szervezetektől, amelyek mezőgazdasághoz kapcsolódó szakértelme és tapasztalata megkérdőjelezhető ugyan, de a minisztérium az ezekkel a szervezetekkel való konzultációtól sem zárkózott el. Az egyeztetések során a tárca a beérkező javaslatokra nyitott volt.

Az átdolgozott törvényjavaslatban szereplő objektív méretkorlátok nem teszik lehetővé a jelenleg működő, akár több tízezer hektáros nagybirtokok további létrejöttét, illetve hosszú távú fennmaradását. A helyiek földszerzésének preferálásával organikusan végbemenő birtokkoncentráció veszi kezdetét. Az állattartók segítése növeli a versenyképességüket, a hatósági engedélyezés pedig a spekulatív, tőkebefektetési célú földszerzések megakadályozásának hatékony eszköze.

„A törvényjavaslat biztosítja, hogy a jövőben magyar földművesek és magyar gazdálkodók vehessenek termőföldet, s véget vet annak az 1100 éves vitának, hogy kié legyen a föld. Az új nemzetérdekű földtörvény lesz a vidék Magyarországának alaptörvénye” – tartalmazza a közlemény.