A közlemény szerint az elmúlt fél év során sokat javult az ország jövőbeni gazdasági teljesítményének megítélése és a megkérdezettek optimistábban látják saját háztartásuk anyagi helyzetét is, annak ellenére, hogy a túlnyomó többségnek nincs semmilyen megtakarítása. A londoni és varsói tőzsdén jegyzett International Personal Finance (IPF), a Provident Pénzügyi Zrt. anyacége második alkalommal végeztetett kutatást ügyfelei körében. 2012 ősze után az IPF ismét több mint 10 ezer ügyfelét kérdezte meg hat országban arról, hogyan látják saját kilátásaikat, pénzügyi helyzetüket, mennyire elégedettek háztartásuk életszínvonalával és általában milyen hitelszolgáltatásokat vesznek igénybe.
Év végéig megvalósulhat az összesen 30 százalékos rezsicsökkentés harmadik szakasza is – ezt Németh Szilárd, a rezsicsökkentést felügyelő munkacsoport vezetője mondta a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában.
A közműszolgáltatók ki tudják gazdálkodni az októberre tervezett új rezsicsökkentést – nyilatkozta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Lánchíd Rádió Reggeli hírjárat című műsorában.
A Fidesz szerint a Gyurcsány–Bajnai-kormányok alatt a magyar lakosság totálisan ki volt szolgáltatva a bankoknak és a külföldi energiaszolgáltatóknak, emiatt „emelkedett egekbe az energia ára és hajszolták családok százezreit a devizahitelekbe”.
Irigylésre méltónak tartja a magyar kormánynak az igazságos közteherviselés érdekében tett intézkedéseit, azaz a multikra és a bankokra kivetett különadót, illetve a rezsicsökkentést Alfred Bujara, a lengyel NSZZ Solidarnosc központi vezetőségének tagja.
A felmérést a YouGov Intézet készítette, a jelenlegi kutatás eredményeit országonként is összevetették a fél évvel ezelőtt kapott adatokkal. Magyarországon a Provident Pénzügyi Zrt. 4835 ügyfele válaszolt a kérdőívre online kitöltés útján. A második kutatás eredményei is azt mutatják, hogy míg Csehországban és Romániában épp a rezsiárak növekedésétől félnek főleg a válaszadók, addig Magyarországon – Lengyelországhoz és Szlovákiához hasonlóan – az élelmiszerárak növekedésével magyarázzák a megélhetési költségek növekedését. Míg a régió egyes országaiban a munkahely elvesztésének félelme továbbra is sokakat foglalkoztat (Románia: 17 százalék, Csehország: 20 százalék), addig a magyar válaszadók a tavalyihoz hasonlóan kevésbé tartanak ettől, csupán 4 százalék. A régió országaiból érkezett válaszokkal összhangban a magyar válaszadók többsége szerint a következő egy év során az ország gazdasági helyzete ugyanolyan vagy kicsit rosszabb lesz, mint jelenleg, de a fél évvel ezelőtti felméréshez képest számottevően, 45 százalékról 29-re csökkent azon válaszadók aránya, akik szerint sokkal rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete a jelenleginél.
