A PSZÁF hétfői közleményében kifejti: a törvény alapvetéseiben egyezik a felügyelet álláspontjával, és a már megfogalmazott javaslatokra is ráépül. A szervezet szerint az állami felelősségvállalás és támogatás növeli a betétek biztonságát, s az egyetemleges felelősségnek köszönhetően minimálisak a szövetkezettulajdonosok kockázatai.
A hitelintézetek kötelező integrációs tagságával megszűnnek azok a kockázatok, melyeket a jelenlegi, gyenge védettségű vagy teljesen védtelen, védelmi rendszerhez nem tartozó hitelintézetek problémái jelentettek az egész rendszerre nézve – jelentette ki a közleményben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Kiemelik: a takarékszövetkezetek államilag megerősített központi bankja esélyt teremt egy új, jobb szolgáltatásokat nyújtó, versenyképesebb és dinamikusabb struktúra megteremtésére.
A felügyelet álláspontja szerint az új szabályok keretei közt olyan, szorosan vagy legalábbis szorosabban együttműködő, a közjót jobban szolgálni képes szövetkezeti rendszer jöhet létre, amely nagyobb biztonságot ad a betéteseknek és a tulajdonosoknak egyaránt. A felügyelet szerint ebben a struktúrában jobban ki lehet majd használni a meglévő üzleti potenciált, valamint az egyes intézmények sérülékenysége is csökken.
A takarékszövetkezetekről szóló törvény kétszer volt az Országgyűlés előtt: első körben június 27-én fogadta el a parlament, ám ezt Áder János köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a Tisztelt Háznak. Mint Rogán Antal is ígérte, módosításokat hajtottak végre rajta, és július 5-én, pénteken ismét a képviselők elé került a javaslat, melyet meg is szavaztak.
Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöke Orbán Viktornak küldött levelében tiltakozott a törvény ellen. A levélre a miniszterelnök a jogszabály elfogadásának napján válaszolt.
