Piaci szereplők és érdekvédők korábban már több megoldást is felvetettek az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adójának (áfa) mérséklésére, ám rövid távon mindegyik hátrányosan érintené a közkasszát. Mint ismeretes, Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a hét elején jelentette be, hogy a kormány tervei szerint jövő év elejétől a baromfi- és sertéshús 27 százalékos áfája tíz százalék körüli szintre csökkenhet. Európai uniós előírás szerint a tagországok egy normál és legfeljebb két kedvezményes adókulcsot tarthatnak fenn. Magyarországon a termékek többségére a legmagasabb, 27 százalékos forgalmi adó vonatkozik, 18 százalékos besorolás alá kerültek többek között a tejtermékek, a pékáruk és a távhő, továbbá öt százalékkal adóznak a gyógyszerek, könyvek, színházjegyek és az újságok. Újabb kedvezményes kulcsot tehát nem hozhatunk létre, legfeljebb ezeken változtathatunk.
Korábban a Baromfi Terméktanács és a Hússzövetség azt javasolta, hogy az alapvető élelmiszereket sorolják az ötszázalékos áfakörbe. Ez jelentős költségvetési kiesést okozna, ezért a kabinet egy ilyen megoldást szinte biztos nem fog támogatni. Egy másik lehetséges megoldást a nagyobb élelmiszer-ipari szereplők – többek között a bankvezér Csányi Sándorhoz köthető Bonafarm, s a multinacionális Bunge – vetettek fel. E szerint megszüntetnék az ötszázalékos áfakulcsot, és létrehoznának egy új, kilencszázalékosat, amely körbe bekerülhetnének az eddigi legalacsonyabb szinten adózó termékek, illetve az alapvető élelmiszerek. Számítások szerint ez a megoldás körülbelül 11 milliárdos bevételkiesést okozna az államkincstárnak. Kisebb köztehercsökkentést azért nem javasoltak, mert szerintük az nem oldaná meg a fő problémát, vagyis nem szorítaná vissza a jelentős feketegazdaságot.
Harmadik megoldásként az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) – a költségvetés helyzetét figyelembe véve – azt vetette fel egyik tanulmányában, hogy a 18 százalékos kulcsot csökkentsék 12-re, és sorolják be ez alá a tej- és pékárun kívül a többi alapvető élelmiszert is. Az AKI szerint a jelenleg érvényes áfakulcsok mellett a költségvetés az élelmiszerek után 633,5 milliárd forint áfabevételt könyvelhet el, ami a csökkentés után körülbelül 165 milliárd forinttal kevesebb lenne, ugyanakkor a javuló adóbefizetési hajlam és a növekvő kereslet hatására a büdzsé vesztesége csak nagyjából 95,6 milliárd forint lenne.
Az unión belül az élelmiszerárak átlagos áfatartalma 9 és 11 százalék között mozog.
Dénes Zoltán
A teljes cikket a Magyar Nemzet csütörtöki számában olvashatja.
