Orbán Gábor közölte: ennek alapján kijelenthető, hogy Magyarországon sikerült megteremteni az árstabilitást, amely szintén hozzájárul a gazdaság már beindult növekedésének fenntartásához. Hangsúlyozta, hogy a 2013 harmadik negyedévében elért, 1,8 százalékos gazdasági bővülés kedvezőbb, mint amit az elemzők vártak. Látható, hogy ez a növekedés az eddigieknél egészségesebb, a tartós növekedést szolgáló gazdasági szerkezetre épül, melyben a háztartások fogyasztásbővülésének és a beruházások emelkedésének is kiemelkedő szerep jut az export mellett.
Kiemelte, hogy a fogyasztóiár-index az idén több évtizede nem látott alacsony értékeket mutat, amelyben a kormány által több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentéseknek jelentős szerepe volt. Orbán ismertette: a 2013. januári rezsicsökkentés, amely a gáz, az áram és a távfűtés árát érintette, összességében közel 0,9 százalékponttal csökkentette az inflációt. A júliusi, közműdíjakra vonatkozó intézkedés, amely a csatorna, víz és kéményseprés díjaira vonatkozott, további 0,2 százalékponttal járult ehhez hozzá. Elmondta továbbá, hogy a novembertől életbe lépett rezsicsökkentő intézkedések újabb 0,9 százalékponttal mérsékelték a pénzromlás ütemét.
Emlékeztetett arra, hogy Magyarország lakossága már átélt a magas infláció matt nagyon nehéz időszakokat, így a második világháborút követően Magyarország megmaradt gazdaságát szétzúzta a hiperinfláció, később, a 90-es évek közepén a Bokros-csomag nagy mértékben elértéktelenítette a háztartások jövedelmét a 30 százalékot is meghaladó infláció gerjesztésével. Ennek tükrében is jelentős eredmény, hogy a pénzromlás üteme 38 éve nem látott alacsony szintre csökkent, az alacsony infláció kedvező hatásai már rövid távon is érzékelhetőek – emelte ki az államtitkár.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt részletes adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékkal emelkedett az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a GDP 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva és 1,6 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.
Balatoni András, az ING elemzője szerint a legfrissebb GDP-adatok rávilágítottak, hogy a hazai növekedés sokkal szélesebb bázison nyugszik, mint a 2010–2011-es kilábalás. A mezőgazdaság teljesítménye nem tér el a hosszú távú átlagtól, azonban a tavalyi alacsony bázis miatt a szektor hozzáadott értéke egy év alatt 27,6 százalékkal nőtt, így az ágazat kis súlya ellenére 1,4 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
A növekedés több mint 75 százaléka ebből a technikai (bázis)hatásból fakad. Kedvező jel azonban, hogy a többi nemzetgazdasági ágban is fordulat látszik, azonban ennek mértéke jóval visszafogottabb mint az elsőre látszik – vélekedett Balatoni.
A növekedési hitelprogram érdemben hozzájárult a beruházási fordulathoz: az állóeszköz-felhalmozás 8,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez a hosszú távú növekedési kilátásokat tekintve kedvező, mivel a beruházási ráta csökkenése megállt, sőt némi emelkedés is mutatkozik a szezonálisan kiigazított mutatóban.
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője elmondta, hogy kedvező, a vártnál jobb a harmadik negyedéves növekedési adat; a jó teljesítmény kulcsa elsősorban a beruházásokban keresendő. Az elemző kifejtette, hogy már a múlt héten közzétett adatokból is visszaköszönt, hogy beindultak a beruházások. Különösen kedvező, hogy nemcsak a közszférában van „beruházási láz”, hanem a versenyszférában is nőni tudtak a beruházások, emellett a nemzetgazdasági ágak között is egyenletesebben oszlanak el, és nemcsak „zászlóshajó” projektek vannak. A Raiffeisen szakértője arra számít, hogy jövőre „jó eséllyel” 1,5-2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
A szerdán közzétett harmadik negyedévi részletes magyar GDP-adatok megerősítik, hogy jelentősen erősödik a magyar gazdaság növekedési lendülete, amely azonban továbbra is függ az euróövezet teljesítményétől – közölték a KSH szerdai adatismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
A JP Morgan szakelemzői értékelésükben közölték: előrejelzésük szerint a negyedik negyedévben az éves összehasonlítású GDP-növekedés jelentősen tovább gyorsul, a ház várakozása alapján 2,8 százalékra, elsősorban a belépő bázishatások miatt. A JP Morgan londoni elemzői 2013 egészére 1,1 százalékos, 2014-ben 2,3 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban, szerdai értékelésükben azonban közölték, hogy e prognózisaikra felfelé ható kockázatokat látnak.
A vártnál is jobban nőtt a magyar gazdaság – értékelte a KSH legfrissebb adatait Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője sajtótájékoztatóján. A Fidesz szóvivőjének értékelése szerint az adatok visszajelzést adnak arról, hogy Magyarország jobban teljesít, mint a kormányváltás idején, mint ahogyan azt a piaci elemzők előre jelezték, és mint az európai országok általában.
A gazdasági bővüléshez „hozzáadva” a beruházások növekedését, a foglalkoztatottság emelkedését és a javuló külkereskedelmi többletet kijelenthető, hogy „minden okunk megvan a bizakodásra” – mondta. Hozzátette, a tartós növekedés azt jelenti, hogy a magyar gazdaság még több embernek tud munkát és így biztos megélhetést nyújtani. „A magyar emberek már láthatják munkájuk értelmét és annak a bizonyságát, hogy jól tették, amikor 2010-ben hátat fordítottak a kudarcokkal teli Gyurcsány-Bajnai korszaknak” – fogalmazott a szóvivő.
