Balatoni András, az ING elemzője szerint a legfrissebb GDP-adatok rávilágítottak, hogy a hazai növekedés sokkal szélesebb bázison nyugszik, mint a 2010–2011-es kilábalás. A mezőgazdaság teljesítménye nem tér el a hosszú távú átlagtól, azonban a tavalyi alacsony bázis miatt a szektor hozzáadott értéke egy év alatt 27,6 százalékkal nőtt, így az ágazat kis súlya ellenére 1,4 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez.
A növekedés több mint 75 százaléka ebből a technikai (bázis)hatásból fakad. Kedvező jel azonban, hogy a többi nemzetgazdasági ágban is fordulat látszik, azonban ennek mértéke jóval visszafogottabb mint az elsőre látszik – vélekedett Balatoni.
A növekedési hitelprogram érdemben hozzájárult a beruházási fordulathoz: az állóeszköz-felhalmozás 8,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez a hosszú távú növekedési kilátásokat tekintve kedvező, mivel a beruházási ráta csökkenése megállt, sőt némi emelkedés is mutatkozik a szezonálisan kiigazított mutatóban.
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője elmondta, hogy kedvező, a vártnál jobb a harmadik negyedéves növekedési adat; a jó teljesítmény kulcsa elsősorban a beruházásokban keresendő. Az elemző kifejtette, hogy már a múlt héten közzétett adatokból is visszaköszönt, hogy beindultak a beruházások. Különösen kedvező, hogy nemcsak a közszférában van „beruházási láz”, hanem a versenyszférában is nőni tudtak a beruházások, emellett a nemzetgazdasági ágak között is egyenletesebben oszlanak el, és nemcsak „zászlóshajó” projektek vannak. A Raiffeisen szakértője arra számít, hogy jövőre „jó eséllyel” 1,5-2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
A szerdán közzétett harmadik negyedévi részletes magyar GDP-adatok megerősítik, hogy jelentősen erősödik a magyar gazdaság növekedési lendülete, amely azonban továbbra is függ az euróövezet teljesítményétől – közölték a KSH szerdai adatismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
