Egy pillanatra sem torpan meg a kamatcsökkentés

A forintgyengülés ellenére várhatóan folytatódik a kamatcsökkentés.

KA
2014. 01. 24. 19:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének szakértői szerint nyilvánvalóan óvatosságra ad okot az, hogy a forint a 300 forint/eurós határ felett jár és alulteljesít a többi közép- és kelet-európai valutához képest: a lengyel zlotyval szemben például tavaly április óta nem mért árfolyamszintekre gyengült.

Az MNB nem elsősorban az abszolút kockázati mérőszámokat figyeli, hanem azt, hogy a magyar kockázatjelzők rosszabbak-e a térségi gazdaságok mutatóinál. Így a zloty-forint páros mozgása várhatóan kelt valamelyes aggodalmat, de valószínűleg még nem annyit, amennyi elég lenne az MNB monetáris enyhítési ciklusának leállításához – vélekedtek a Morgan Stanley elemzői. Más nagy londoni házak ugyanakkor hosszabb távlatban sem zárják ki a 300 forint/euró feletti árfolyamok fennmaradását.

A Goldman Sachs (GS) globális bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakelemzői befektetőknek összeállított legutóbbi helyzetértékelésükben gyengítették a következő hónapokra szóló forintárfolyam-előrejelzésüket, tekintettel az általuk várt további MNB-kamatcsökkentésre, valamint arra a véleményükre, hogy a magyar jegybank toleránsabbá vált a gyengébb forinttal szemben.

A cég most háromhavi távlatban 305 forintos euróárfolyamot vár az eddig erre az időtávra érvényben tartott 300 forint/eurós prognózis helyett, és fenntartotta a hat és a tizenkét hónapra szóló, 305 és 310 forintos eurót valószínűsítő becslését. A GS elemzői szerint a gyengébb forint mellett a jelenlegi közműdíjcsökkentésekből eredő későbbi erőteljes bázishatások is felhajtóerőt gyakorolnak majd a tizenkét havi magyarországi inflációs rátákra, ami a pozitív reálkamat gyors eróziójával jár. A cég várakozása szerint mindez és a külső finanszírozási kilátásokkal kapcsolatos, ehhez kapcsolódó aggályok végül kamatemelésre késztetik az MNB-t.

 

A hét második felében erőteljes nyomás alá kerültek a feltörekvő országok a pénzpiacokon. Az idegesség Törökországból és Argentínából kiindulva gyorsan terjedt, a befektetők feladva a feltörekvő országok devizáiban elfoglalt pozícióikat, biztonságos menedéket keresve állampapírokba, ipari országok devizáiba csoportosítanak át, és fellendült az arany iránti kereslet is.

A tömeges eladás kiváltó okai összetettek, az aggodalmat bizonyosan táplálja a Kína gazdasági növekedésével kapcsolatos bizonytalanság, illetve az a félelem, hogy az amerikai jegybankrendszer, a Fed jövő héten tovább csökkenti az eszközvásárlások volumenét.

Mint arról korábban beszámoltunk, január 21-én 2,85 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat a monetáris tanács. Londoni pénzügyi elemzők az ülés előtti prognózisaikban arra számítottak, hogy az eddigi 0,2 százalékpontos lépések után alacsonyabb, 0,1-0,15 százalékpontos kamatcsökkentésekkel folytatja monetáris enyhítési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank.

Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint 2,5 százalékig csökkentheti a jegybank az alapkamatot. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy véli, az eddigi 20 bázispontos lépéseknél alacsonyabb ütemű csökkentés azt jelzi, hogy a monetáris tanácson belül többségbe kerültek a nagyobb óvatosságot pártolók, de az enyhítés folytatódhat.

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője is azt hangsúlyozta, hogy a kamatcsökkentési döntésnek egyedül a mértéke volt kérdéses, a kamatcsökkentési ciklus folytatása nem. A jelenlegi körülmények fennmaradása esetén az elemző az első negyedévében 2,7 százalékos, illetve akár az alá csökkenő alapkamatot, illetve 2,5 százalékos kamatminimumot vár.

A jegybank a kamatcsökkentésekkel eljuttatta a befektetőkhöz az üzenetet: a magyar fundamentumok lassan, de folyamatosan javulnak; ugyanakkor túl sok tér már nem maradt a vágásra – vélekedett Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Tavaly év végére jelentősen javultak a világgazdaság adóskockázati mérőszámai, ám a tíz legkockázatosabb államadós közül továbbra is három az euróövezet tagja, és két kelet-európai ország is ide tartozik, Magyarország ugyanakkor tovább javított helyezésén.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.