A tömeges eladás kiváltó okai összetettek, az aggodalmat bizonyosan táplálja a Kína gazdasági növekedésével kapcsolatos bizonytalanság, illetve az a félelem, hogy az amerikai jegybankrendszer, a Fed jövő héten tovább csökkenti az eszközvásárlások volumenét.
Mint arról korábban beszámoltunk, január 21-én 2,85 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat a monetáris tanács. Londoni pénzügyi elemzők az ülés előtti prognózisaikban arra számítottak, hogy az eddigi 0,2 százalékpontos lépések után alacsonyabb, 0,1-0,15 százalékpontos kamatcsökkentésekkel folytatja monetáris enyhítési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank.
Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint 2,5 százalékig csökkentheti a jegybank az alapkamatot. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy véli, az eddigi 20 bázispontos lépéseknél alacsonyabb ütemű csökkentés azt jelzi, hogy a monetáris tanácson belül többségbe kerültek a nagyobb óvatosságot pártolók, de az enyhítés folytatódhat.
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője is azt hangsúlyozta, hogy a kamatcsökkentési döntésnek egyedül a mértéke volt kérdéses, a kamatcsökkentési ciklus folytatása nem. A jelenlegi körülmények fennmaradása esetén az elemző az első negyedévében 2,7 százalékos, illetve akár az alá csökkenő alapkamatot, illetve 2,5 százalékos kamatminimumot vár.
A jegybank a kamatcsökkentésekkel eljuttatta a befektetőkhöz az üzenetet: a magyar fundamentumok lassan, de folyamatosan javulnak; ugyanakkor túl sok tér már nem maradt a vágásra – vélekedett Csaba László közgazdász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Tavaly év végére jelentősen javultak a világgazdaság adóskockázati mérőszámai, ám a tíz legkockázatosabb államadós közül továbbra is három az euróövezet tagja, és két kelet-európai ország is ide tartozik, Magyarország ugyanakkor tovább javított helyezésén.
