Ismét történelmi mélyponton az alapkamat

Tizenöt bázisponttal csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank.

Londoni pénzügyi elemzők a keddi kamatdöntő ülés előtti prognózisaikban arra számítottak, hogy az eddigi 0,20 százalékpontos lépések után alacsonyabb, 0,10-0,15 százalékpontos kamatcsökkentésekkel folytatja monetáris enyhítési ciklusát a Magyar Nemzeti Bank.

A Reuters által megkérdezett húsz elemző közül tizenhat azt várta, hogy 10 bázisponttal, 2,9 százalékra csökken a kamat, négy szakértő 20 bázispontos mérséklésre számított.

A Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő ülése előtt a forint többhetes mélypontra gyengült a főbb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi devizapiacon, majd a 15 bázispontos kamatvágás hírére mérsékelten erősödni kezdett.

Az alapkamat szintje egyébként kevesebb mint felére csökkent azóta, hogy 2012 augusztusában enyhítési ciklusba kezdett a jegybank, a mérséklés 7 százalékról indult.

A Reuters által korábban megkérdezett szakértők szerint az MNB az áprilisban tartandó parlamenti választásokig folyamatosan csökkenti az alapkamatot.

Az alapkamat-csökkentés végpontját 2 százalék környékére lőtték be az elemzők, jóllehet a magyar gazdaság növekedési üteme várhatóan jóval meghaladja idén a két százalékot.

A monetáris tanács szerint sor kerülhet még óvatos kamatcsökkentésre, azonban indokolttá vált a mérséklés ütemének mérséklése. A kamatdöntő ülést követően kiadott keddi közlemény szerint a testület a további monetáris enyhítésre az inflációs kilátások alapján, az ország kockázati megítélésének alakulását és a gazdasági növekedés élénkülését is figyelembe véve lát lehetőséget.

Azt is megjegyzik: a nemzetközi befektetői hangulat az amerikai eszközvásárlási program év végi lassítása ellenére is támogató maradt, Magyarország kockázati megítélése javult, mely a cds-felárak és kötvényhozamok mérséklődésében is tükröződött. Az ország sérülékenységét csökkenti a tartósan magas külső finanszírozási képesség és az ennek nyomán apadó külső adósságállomány. A monetáris tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság óvatos monetáris politikát indokol.

Megállapították azt is: a magyar gazdaságot számottevő kihasználatlan kapacitás jellemzi, az inflációs nyomás tartósan mérsékelt maradhat. Az árstabilitás középtávú elérése a monetáris lazítás irányába mutat. A globális pénzügyi környezet támogató maradt, a monetáris politika mozgásterét az ország kockázati megítélésének tartós és érdemi elmozdulása befolyásolhatja.

A testület úgy véli, hogy idén és jövőre is folytatódhat a gazdaság korábbiaknál kiegyensúlyozottabb szerkezetű bővülése. Bár az erősödő gazdasági aktivitás mellett a kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a monetáris politika által vizsgált időtáv végén megközelítheti. A foglalkoztatás folyamatos növekedése mellett a munkanélküliségi ráta csökken, azonban még mindig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. Az inflációs nyomás középtávon is mérsékelt maradhat.

Az export növekedése mellett a belső kereslet is bővülhet a következő években – jegyzi meg a testület. Hozzáteszik: az uniós forrásokat felhasználó állami beruházások, illetve az MNB Növekedési hitelprogramjának köszönhetően növekvő vállalati beruházások mellett a háztartások fogyasztásának élénkülése fokozatos lehet. A reáljövedelmek bővülését részben ellensúlyozza a válság előtt felhalmozott adósságok leépítése és a szigorú hitelezési feltételek lassú oldódása.

A monetáris politika mozgástere nem szűkült be teljesen az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint, úgy vélik: a Magyar Nemzeti Bank kisebb lépésekkel, de folytatja a monetáris enyhítést.

Horváth Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője szerint 2,50 százalékig csökkentheti a jegybank az alapkamatot.

Bebesy Dániel, Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere úgy véli, az eddigi 20 bázispontos lépéseknél alacsonyabb ütemű csökkentés azt jelzi, hogy a monetáris tanácson belül többségbe kerültek a nagyobb óvatosságot pártolók, de az enyhítés folytatódhat.

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője is azt hangsúlyozta, hogy a keddi kamatcsökkentési döntésnek egyedül a mértéke volt kérdéses, a kamatcsökkentési ciklus folytatása nem. A jelenlegi körülmények fennmaradása esetén az elemző az első negyedévében 2,7 százalékos, illetve akár az alá csökkenő alapkamatot, illetve 2,5 százalékos kamatminimumot vár.