Hitelszerződések ezrei lehetnek érvénytelenek?

A magyar lakosságot közel 4600 milliárd forintnyi, többségében külföldi pénznemben számolt adósság fojtogatja.

Azt, hogy egy pénzintézet képviseletében miként járhatott el önállóan például egy autókereskedő, az 1996. évi pénzintézeti törvény szabályozta. A törvény hatályba lépésétől kezdve 2010-ig az autókereskedők alapvetően kétféleképpen járhattak el a pénzintézetek képviseletében. Az egyik esetben az autókereskedő aláírhatta a bank nevében a hitelszerződést, a másikban csupán összehozhatta a pénzintézetet és az ügyfelet – fejtette ki a főként devizahiteles ügyekkel foglalkozó jogász lapunknak. Mint mondta, az autókereskedők mindkét esetben úgynevezett ügynökei lettek a pénzintézeteknek. Ha tehát 2008-ban egy vásárló egy autókereskedésben vett autót, és a vásárláshoz kölcsönt is igényelt, a hitelszerződést pedig maga a kereskedő írta alá, akkor csak abban az esetben jött létre törvényesen a hitelügylet, ha a szóban forgó autókereskedő jogosult volt a pénzintézet nevében eljárni. A 2010-es dátum azért is fontos, mert az ezt megelőző időszakban élte reneszánszát a külföldi pénznemben elszámolt hitelezés – tette hozzá a szakember.

A szabályok ismeretében megkerestük a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületét (MGOE). Arról érdeklődtünk náluk, hogy tapasztalataik alapján a szervezetükbe tömörülő autókereskedők rendelkeztek-e jogosítvánnyal arra, hogy egy pénzintézet képviseletében önállóan eljárva hitelszerződéseket írhassanak alá.
Fojt Attila, az országszerte jelentős tagsággal bíró egyesület elnöke elmondta, a gépjármű-kereskedők között azok voltak többen, akik csupán elősegíthették a hitelfelvétel létrejöttét, de nem írhattak alá hitelszerződést. Mint mondta, ő nem is tud arról, hogy volt-e egyáltalán olyan autókereskedő, amelyik a pénzintézet nevében jogosult lett volna a hitelszerződés aláírására. Annak tükrében azonban, hogy autóhitelesek országszerte arról számoltak be, hogy szerződésüket az autókereskedő írta alá, meglepő az egyesület tájékoztatása.

A tisztánlátás érdekében lapunk a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) fordult, hogy a PSZÁF beolvadása után az immáron a pénzügyi fogyasztóvédelmet is ellátó intézménytől kikérjük azon pénzintézetek megbízásából ügynökként tevékenykedő autókereskedők listáját, amiből kiderül, kik voltak jogosultak a pénzintézetek nevében hitelszerződések aláírására.

Az MNB adataiból kiderült, hogy az autóhitelezéssel is foglalkozó pénzintézetek szinte elvétve használtak ügynökként olyan vállalkozásokat, amelyek jogosultak voltak a nevükben hitelszerződések aláírására. A Merkantil Bank például mindössze három olyan vállalkozással állt kapcsolatban, amely autókereskedéssel is foglalkozott. Ez azért is meglepő, mert úgy tudjuk, hogy a Merkantil Bank helyett tömegesen írták alá a hitelszerződéseket országszerte az autókereskedők, s ezt a lapunknál jelentkezett adósok is alátámasztották.

Egy budapesti férfi például az M7-es autópálya budapesti bevezető szakasza melletti egyik autókereskedésben vette autóját 2008-ban. A vásárláshoz szükséges hitelt a Merkantil Bank biztosította. A hitelszerződést az autókereskedő írta alá, a bank képviseletében senki nem volt jelen szerződéskötéskor.

Hasonlóképpen az említett bank képviselőjének jelenléte nélkül írta alá egy autókereskedő egy szegedi vásárló hitelszerződését 2007-ben. De egy szentesi lakos is arról számolt be, hogy noha a Merkantil Bank folyósította a hitelt a 2008-ban vásárolt autójukhoz, a szerződést az autókereskedő írta alá. Esetükben szinte biztos, hogy nem volt jogszerű a szerződéskötés, ugyanis ezek a kereskedések nem szerepeltek az MNB által elküldött listákon. Azaz az adós vélhetően sikerrel perelhetné a bankot a szerződés érvénytelensége miatt. Ezt már Bihari Krisztina ügyvédtől tudtuk meg, aki az eset jogkövetkezményéről szólva elmondta, a polgári törvénykönyv szerint az engedély nélküli szerződéskötés a szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Kerestük az ügyben a Merkantil Bankot, azonban több mint harminc nap elteltével sem kaptunk választ tőlük.

Az MNB megküldött összesítése szerint a CIB Lízing Zrt. – amely meghatározó szerepet töltött be a magyar autóhitel-piacon – mindössze egyetlen olyan vállalkozással állt kapcsolatban, amely eljárhatott a CIB képviseletében, annak nevében aláírhatott egy hitelszerződést. Ugyanakkor a CIB adósai közül is többen megkeresték lapunkat, s kivétel nélkül arról számoltak be, hogy az az autókereskedő írta alá hitelszerződésüket, ahol autójukat vásárolták. Így például az a két budapesti adós, akik közül az egyik 2007-ben, a másik 2009-ben vásárolt autót, és a szükséges hitelt a CIB Lízing Zrt. biztosította. Azonban egyik esetben sem a CIB képviselője, hanem maga az autókereskedő volt a szerződés aláírója. Továbbá Kecskemétről is kaptunk híreket, hogy a CIB helyett az autókereskedő írta alá a hitelszerződést. Ezekben az esetekben is tanácsosabb lenne az adósoknak bírósághoz fordulniuk, mivel ezek a kereskedések sem szerepelnek az MNB listáján.

Ugyanilyen meglepőek az MNB adatai az autóhitel-piacon jelentős hitelállománnyal rendelkező Lombard Lízing Zrt. esetében is. E pénzintézet ugyanis szintén csupán néhány olyan vállalkozással/ügynökkel állt kapcsolatban, amelyek a Lombard képviseletében jogosultak voltak hitelszerződések aláírására. A Lombard esetében ugyancsak több helyről, Budapestről, Sopronból és Kaposvárról is érkeztek jelzések lapunkhoz, hogy a 2007 és 2009 között vásárolt autókhoz biztosított kölcsönök szerződését olyan autókereskedők írták alá, akiknek nyoma sincs az MNB listáján.

A Magyar Nemzeti Bank adatai tehát rávilágítanak arra, hogy alig volt olyan autókereskedő Magyarországon 2010 előtt, aki a pénzintézetek nevében jogosult lett volna hitelszerződések aláírására. Felmerül tehát, hogy a pénzintézetek hitelszerződések ezreit kötötték meg szabálytalan, törvénytelen módon. Ezekben az esetekben az adósok jó eséllyel támadhatják meg szerződéseiket a bíróságon. Ugyanakkor jogi szakértőink arra figyelmeztetnek: amennyiben a szerződés érvénytelen, az nem jelenti azt, hogy a kapott hitelt ne kellene visszafizetni, mindössze annyit, hogy felül kell vizsgálni a szerződést, s előfordulhat, hogy szerződés semmissége olyan elszámolási helyzetet eredményez, amely megállapíthatja, hogy az adós jelentősen kevesebb összeggel tartozik, mint amennyit a bank követel tőle. Az MNB adataiból kiderül, hogy a 2010. január 1-je előtt megkötött hitelszerződéseket mely autókereskedők írhatták alá a bankok és egyéb pénzintézetek nevében.

A pénzintézetek képviseletében eljáró személyek tekintetében felmerült problémát, miszerint sok esetben vélhetően ellenőrzés nélkül írtak alá hitelszerződéseket arra nem jogosult személyek, valószínűleg a jogalkotó is észlelte. 2010. január 1-jén ugyanis jelentősen szigorodtak az úgynevezett ügynökökre vonatkozó szabályok. Ezt követően ahhoz, hogy valaki a pénzintézet helyett eljárhasson, annak nevében akár egy hitelszerződést aláírjon, komoly pénzügyi vizsgát kellett tenni a PSZÁF-nél, s csak a vizsga birtokában volt jogosult például egy autókereskedő a bank helyett eljárni.