Londonban nem aggódnak a „járvány” miatt

A felzárkózó piacokat terhelő nyomás nagyon alacsony inflációval és jó folyómérleg-egyenleggel érte Magyarországot – emelik ki az elemzők.

A Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott vezető elemzője csütörtöki értékelésében hangsúlyozta, hogy a forint az utóbbi egy napban – az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi enyhítési programjának e héten bejelentett újabb szűkítése nyomán – nagyobb mértékben gyengült, mint a feltörekvő térség más gazdaságainak fizetőeszközei.

Emellett devizapiaci kereskedők szerint a törökországi kamatemelés miatt az árfolyamesésre játszó befektetők a forintot „pécézték ki” maguknak.

A Bank of America-Merrill Lynch elemzőinek várakozása szerint az MNB az idei év második felében egyébként mindenképpen szigorítási ciklusba kezd, mivel az infláció jövőre várhatóan visszagyorsul a 3 százalékos célszint közelébe. A ház szerint – különösen igen kedvezőtlen globális kondíciók esetén – 2015 második negyedévére 3,50 százalékig emelkedhet az MNB-alapkamat.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai szintén azt emelték ki, hogy a magyar gazdaság külső fizetési pozíciója nagyon különbözik más olyan feltörekvő gazdaságokéitól, amelyek szintén a befektetők látókörébe kerültek. Magyarország folyó- és tőkemérlegének együttes többlete a hazai össztermék (GDP) 5,6 százalékának felel meg, ami a legmagasabb a tágabb értelemben vett európai felzárkózó térségben.

A ház szerint ugyanakkor a monetáris politika transzmissziós mechanizmusa is alapvetően átalakult az MNB növekedési hitelprogramjának elindulása óta, tekintettel arra, hogy a kis- és középvállalkozások a program révén 2,50 százalékos – vagyis a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb – kamattal juthatnak hitelhez.

Az elemzők szerint ebből az következik, hogy ha az MNB kamatemelésre szánná el magát a forint védelme végett, az csak „korlátozott növekedési áldozattal” járna a reálgazdaságban. Hozzátették: egy esetleges 100 bázispontos vagy még nagyobb MNB-kamatemelés hatása még a változó kamatú hitelekkel tartozó adósok számára is „elhalványulna” ahhoz képest, amennyivel a jegybanki kamat 2012 óta csökkent.

A Morgan Stanley szakértőinek alapeseti előrejelzése még mindig számol valamelyes további MNB-kamatcsökkentéssel rövid távon – a ház 2,60 százalékon várja a kamatmélypontot –, és az év későbbi szakaszában valószínűsít MNB-kamatemelést, 3,25 százalékig. Hangsúlyozták: ha a jelenlegi fejlemények hatására az MNB előrehozná e kamatemeléseket, azt „nagyon csekély költséggel” megtehetné. A cég szerint azonban a magyar jegybank még meglehetősen távol van a „válságüzemmódtól”, és a kamatemelés előtt valószínűleg először szóbeli, majd tényleges intervencióhoz folyamodik.