Január elsejétől akár a lakáshitelek törlesztésébe is besegíthetnek a munkáltatók. A béren kívüli juttatás ezen formájával mindkét fél jól jár a Bankmonitor.hu elemzése szerint. A szakértők példaként nettó kétszázezer forintos havi fizetést hoztak fel, amely a munkáltató esetében négyszázezer forintos bérköltséget jelent. Ha ezt a bért úgy alakítjuk át, hogy „kézbe” százötvenezer forintot, hetvenötezer forintot pedig lakáshitel-törlesztési támogatásként adnak a munkavállalóknak, akkor a cég teljes költsége 350 ezer forintra csökken – hívta fel a figyelmet a szakportál. A lakáshitel-törlesztési támogatást a cégek kétféleképpen adhatják a dolgozóiknak. Beemelhetik a meglévő kafetéria-rendszerbe. A jogszabályok szerint ha a dolgozó a lakáshitel-támogatás mellett dönt, nagyobb lehet a béren kívüli juttatás kerete, mintha más kiegészítő juttatásokat választana. Egy másik lehetőségként a munkáltató az egyszeri jutalmat is átminősítheti hiteltámogatássá. Mindkét esetben csak akkor lesz adómentes a támogatás, ha a cég közvetlenül a banknak utalja át a meghatározott összeget. A Cafeteria Trend felmérése szerint a megkérdezett munkáltatók egynegyede szeretne élni a béren kívüli juttatás ezen formájával.
A hazai adósok az elmúlt évben összesen 591 milliárd forintot fordítottak devizahitel-törlesztésre. A Portfólió.hu számításai szerint az árfolyamgát életbelépésével az ügyfelek összesen 31 milliárd forintot takarítottak meg. A devizahitelek kamata tavaly már nem emelkedett tovább, a forint árfolyama azonban jelentősen gyengült. Így azoknak a hiteleseknek, akik nem éltek az árfolyamgát adta lehetőségekkel, a törlesztőrészletük az elmúlt évben tovább nőtt. Míg egy átlagos devizaadós 2008-ban összesen 463 ezer forintot költött a hitele törlesztésére, addig az árfolyamgátból kimaradt ügyfelek tavaly 782 ezer forintot fizettek. A portál elemzése szerint ha sem árfolyamgát, sem a végtörlesztés nem lépett volna életbe, 2012-ben 813 milliárdot, tavaly pedig 818 milliárdot költöttek volna a háztartások a devizahitelek törlesztésére.
Mindezzel együtt a devizahitelesek problémája még mindig nem megoldott. Szakértők szerint csak jogi úton lehetne rendezni a helyzetet, áttörést azonban a Kúria nemrég született jogegységi döntése sem hozott az ügyben.
További részletek a Magyar Nemzet szombati számában
