Feltérképezte az elmúlt időben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magyarországi cégtemetőket. A NAV azonosítani próbálta azokat a személyeket, akik – vélhetően – illegális szolgáltatást nyújtanak: eltüntetik a nagy tartozásokat maguk előtt görgető, bedőlő vállalkozásokat. Számos esetben a hivatal pénzügyi nyomozói vizsgálódnak. – Jelenleg húsz cégtemető ügyében zajlik büntetőeljárás, az okozott kár összességében több milliárd forint lehet – közölte a Magyar Nemzet kérdésére Sors László bűnügyi elnökhelyettes. Mint mondta, az egyik nyomozásnak például több mint ötszáz bedöntött, tartozásokat hátra hagyó vállalkozás történetét kell feltárnia.
Az ilyen ügyek – mint a lap megtudta – komoly kihívást jelentenek a szakembereknek. Főként amiatt, mert a cégtemetőkhöz az ország különböző helyeiről is kerülhetnek vállalkozások, emellett a legkülönfélébb bűncselekmények valósulhatnak meg. Egyes esetekben adócsalás gyanúja merülhet fel, máskor csődbűncselekmény vagy a fedezet jogellenes elvonása kerülhet szóba, megint máskor a számvitel szabályait hághatják át, esetleg hamis okiratok bukkanhatnak elő.
Tízezer embert károsított meg és többmilliárdos kárt okozott egy bűnszervezet, amelynek tagjaira tavaly szeptemberben csaptak le a NAV, valamint a rendőrség munkatársai. A bűnszervezet tagjai egy cégtemetőt működtettek, sorra buktattak be egyébként tényleges tevékenységet végző cégeket. Helyükre nyomban új társaságok léptek, amelyek szintén rövid időn belül eltűntek. A bűnszervezet a feketegazdaság jelentős szereplője volt, mintegy félezer cég ment át az irányítók kezén. Az ügyvezetők a folyamat végén gyakran külföldi „strómanok” voltak, jellemzően ukrán, román és szerb állampolgárok.
– Fontos, hogy a különböző hatóságoknál más-más cselekmények miatt tett feljelentéseket a bűnüldözés összefogja, az ügyeket egyesítse, egységes koncepció szerint kezelje – mondta Sors László. Hozzátette: egy-egy cégtemetőhöz több száz társaság ügye kapcsolódhat, az esetek részleteinek feltárásáért nyomozócsoportokat kell alakítani, szükséges megszervezni az egység munkáját segítő hivatali apparátust, miként gondos előkészítést igényel a több tucat vagy akár több száz helyszínen megvalósítandó egyidejű rajtaütés is.
A cégtemetők működésének mikéntje már-már közismert. A kiindulópont, hogy egy társaság nagy adósságot halmoz fel: nem fizeti ki üzletfeleit, esetleg cserbenhagyja fogyasztóit, s az adókat sem rója le. Ám ahelyett, hogy felszámolás, végelszámolás indulna, vagy a tulajdonosok csődöt jelentenének, egy cégtemetőt keresnek fel. Az adósságban úszó vállalkozás – színlelt adásvétellel – rövid úton nincstelen, hajléktalan vagy külföldi személy nevére kerül. Az eredeti tulajdonos megszabadult a társaságtól, mindezért kisebb-nagyobb összeget fizetett a cégtemető üzemeltetőjének. Az ügylet után nemegyszer az állam és a magánhitelezők bottal üthetik a pénzük nyomát.
A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
