Nagyon jó hírt hozott Varga Mihály

Bőven három százalék alatt volt 2013-ban a költségvetés hiánya, így teljesült a kormányzati célkitűzés.

Banai Péter Benő, az NGM költségvetésért felelős helyettes államtitkára a részletekről elmondta, hogy a 2,2 százalékos hiányon belül a központi alrendszer hiánya az előzetesen közöltnek megfelelően 929,2 milliárd forint volt 2013-ban. A helyi önkormányzatok tavaly 121,9 milliárd forintos többlettel zártak, ez magában foglalja az adósságkonszolidáció keretében előtörlesztett összegeket is, mintegy 40 milliárd forintot. Összességében a kormány és az Országgyűlés által megtett lépések a helyi önkormányzati rendszer tartós, fenntartható finanszírozásának irányába hatottak.

A helyettes államtitkár kifejtette: az államháztartás és az önkormányzatok együttes, GDP-arányos hiánya 2,8 százalék lenne. Az uniós módszertan szerinti deficithez viszonyított eltérés módszertani korrekciók miatt van: ezek magukba foglalják az állami vagyonszerzéseket – például az E.ON megvásárlása miatti állami tőkeemelést, és további vagyongyarapító lépéseket –, amelyek azonban nem növelik az uniós módszertan szerinti hiányt, csak az államadósságot – mondta Banai Péter Benő, hozzátéve, hogy az államadósság még így is csökkenő pályán maradt.

A korrekciós tényezők között említette a takarékszövetkezeti integrációs szervezetnek juttatott vagyoni hozzájárulást is. Kifejtette: az Országgyűlés tavaly arról döntött, hogy a kis- és közepes vállalkozások hitelezési tevékenységének bővítése érdekében az állam 135 milliárd forintos tőkeemelést hajt végre az integrációs szervezetben; erről a tételről a kormány hosszan egyeztetett az Eurostattal, amelynek álláspontja szerint ezt a 135 milliárd forintos forrásjuttatást nem kellett állami kiadásként elszámolni.

Banai Péter Benő szerint az, hogy 2013-ban ilyen kedvezően alakult a hiány, jó alapot ad az idei költségvetés végrehajtásához is, és a kabinet idén is 3 százalék alatti hiánnyal számol.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály kifejtette: az évtized vége felé lehet aktuális Magyarország eurócsatlakozása. A legfontosabb feltételek közül Magyarország kettőt vagy hármat már teljesít, de a miniszter szerint a versenyképességen még sokat kell javítani azért, hogy egy reális, és a magyar gazdaság szempontjából előnyös dátumot ki lehessen tűzni.

Varga Mihály egy másik kérdésre ismét hangsúlyozta: a kormánynak nincs árfolyamcélja, és bár a költségvetés készítésekor egy bizonyos árfolyamszinttel kalkulálnak, de a büdzsé elég rugalmas ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a piacon kialakult árfolyamszinthez. Az árfolyam akkor jó, ha a gazdaság stabil növekedését támogatja – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hol kell változtatni a magyar gazdaság versenyképességének további növeléséhez, a miniszter elmondta: a magyar gazdaság már most is sokkal versenyképesebb mint négy évvel ezelőtt volt, de a következő ciklusban szükség lehet az Új Széchenyi Terv felülvizsgálatára, mert vannak olyan területek, amelyeket be kell vonni az „új gazdaságpolitikai gondolkozásba”.

A Standard & Poor’s (S&P) pénteken az eddigi negatívról stabilra javította Magyarország hosszú futamú államadós-besorolásának kilátását, a nemzetközi hitelminősítő ezzel levette a napirendről a magyar szuverén osztályzat leminősítését. Cséfalvay Zoltán az S&P jelentését idézve kiemelte: a hitelminősítő 2014-re 2,2 százalékos gazdasági növekedést vár Magyarországon csökkenő adósságpálya mellett, és a következő évekre is 3 százalék alatti államháztartási hiányt jelez előre.