A miniszterelnök hangsúlyozta, a most kezdődő európai uniós költségvetési ciklusban a támogatások 60 százalékát közvetlenül a gazdaságba kell becsatornázni, erősítve ezzel a kis- és középvállalkozásokat (kkv). Erre azért van szükség, mert az a szerencsés, ha egy ország gazdaságának gerincét a hazai kkv-szektor adja, ez biztosítja a stabilitást és az önállóságot.
Magyarországon ez még nincsen így, de 2010 és 2014 között sok minden történt. A kormányváltáskor a válság és a gazdasági összeomlás szélén egyensúlyoztunk, nem munka-, hanem segélyalapú volt a gazdaság. A nemzeti kormány erőfeszítéseinek köszönhetően elmozdultunk a segélyalapú gazdaságtól a munkaalapú gazdaság irányába, és bár azt nem mondhatjuk el, hogy Magyarország jól teljesít, de azt igen, hogy jobban teljesít – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán kifejtette, Magyarországnak szüksége van arra, hogy Brüsszelben olyan nemzeti kormány képviselje a magyar érdekeket, aki vállalja az eredményes érdekképviselethez szükséges harcokat. Emlékeztetett, a most regnáló nemzeti kormánynak sikerült elérnie, hogy 2018-ig meghosszabbítsák az állatjóléti támogatásokat. Ezt követően a kormányzat megduplázta, vagyis nyolcmilliárd forintra emelte ezt a támogatási formát.
– Félreértés ne essék, mi nem Brüsszel ellen, hanem a magyar érdekekért harcolunk. A saját érdekeink képviseletét nem várhatjuk el másoktól, én még egyetlen olyan francia vagy német politikust nem láttam, aki a magyar érdekekért emelt volna szót Brüsszelben – hangsúlyozta.
A Tranzit-csoport teljesítménye kapcsán a miniszterelnök rámutatott, az ilyen vállalkozások számának gyarapodásával érhető el, hogy magyar cégek adják a gazdaság gerincét. – Nagy öröm, hogy a Tranzit-csoport húslibában piacvezető, ez a teljesítmény is mutatja, hogy lehetséges száz százalékban magyar terméket száz százalékban magyar cégnek exportálni olyan kényes piacokra is, mint Németország, Nagy-Britannia vagy éppen Oroszország. Ezeken a piacokon bírni kell a versenyt, nem számít más, mint a minőség, a szállítási határidő és az ár – hangsúlyozta.
Kiemelte, a Tranzit-csoport kiemelt és pontos adófizető, tavaly 1,25 milliárd forint adót fizetett be a költségvetésbe. Úgy vélte, a cég büszke lehet teljesítményére, megérdemli az országos figyelmet.
Simon Miklós, a térség országgyűlési képviselője közölte, a Tranzitker munkahelyteremtő beruházásaival együtt 1800 új munkahelyet sikerült teremteni a térségben, a támogatásokkal megőrzött munkahelyek száma pedig plusz háromezer volt.
Szabó Miklós, a Tranzit-csoport tulajdonosa kifejtette, az 1990-ben alakult, száz százalékban családi tulajdonú vállalkozásuk 23 év alatt vált a víziszárnyaspiac meghatározó tényezőjévé. Az európai húslibapiacból 40 százalékot mondhatnak magukénak, pecsenyekacsában pedig 20 százalék a részesedésük. Emlékeztetett, Magyarországon a baromfi a meghatározó hústermelési ágazat, az 1,5 millió tonnányi termelésből 700 tonna a baromfi.
Cégcsoportjuk a víziszárnyas vertikum teljes egészét lefedi, törzstenyészettől a továbbfeldolgozott termékek előállításáig mindent saját cégeik végeznek. A Tranzit-csoport éves forgalma 30 milliárd forint. Közel ezer főt foglalkoztatnak, 42 állatnevelő-telepük, saját takarmánykeverőjük van, több vágóhíddal is rendelkeznek. A következő években összesen 3,5-4 milliárd forintos új beruházást terveznek. Az új üzem egy műszakos termelés esetén 400, két műszakosban 600 embernek ad munkát.
A hazai kis-és középvállalkozói szektort segíti a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramja is. A második negyedévtől várható a hiteligények felfutása – mondta Vonnák Balázs, a jegybank igazgatója a Privátbankár.hu február 26-i budapesti szakmai konferenciáján. AZ MNB igazgatója kiemelte: a növekedési hitelprogram (nhp) tavalyi első szakaszával összevetve időarányosan „jól állnak\" a hitelkérelmek befogadásával a bankok.
A jegybank első növekedési hitelprogramja keretében folyósított 700 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, ehhez jön a másik keret mintegy 500 milliárd forintja, amelynek további 0,2-0,6 százalékpontos lehet a hatása – mondta korábban az MNB monetáris politikáért felelős ügyvezetője.
A programmal egyértelműen a kisebb vállalkozások kerültek előtérbe: a folyósított hitelek 70 százalékának összege 50 millió forint alatt maradt, a kis- és középvállalkozások számára ez jelentős kamatcsökkenést hozott, ami megtakarításként jelenik meg náluk – nyilatkozta korábban Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Emellett a januári finomhangolás során könnyítették a vállalkozások részvételét a programban.
