Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatismertetéskor elmondta: elsősorban a járműgyártás és exportja volt az idén a márciusi ipari termelés növekedésének a hajtóereje, de a feldolgozóipar valamennyi alágazatában növekedést mértek. A feldolgozóiparban az export mellett a belföldi értékesítés is bővülést mutat, az energiaszektor termelésére viszont továbbra is a csökkenés a jellemző, részben a kedvezőbb időjárás, részben a olcsóbb villamosenergia-import miatt.
Az ipari termelés volumene februárban 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index februárban 1,4 százalékkal emelkedett a januári 3,1 százalék után. A március havi 0,4 százalékos növekedés az idei évben a legszerényebb eddig, és elmarad az egy évvel korábbi 0,5 százaléktól is.
Dinamikusan bővült az ipari termelés és a külkereskedelem, amelyben elsősorban a járműgyártás és exportja játszotta a vezető szerepet az MTI által megkérdezett elemzők szerint. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: az európai gazdasági növekedés egyre szilárdabb támaszt nyújt a hazai ipari exportnak, ez a kedvező nyugat-európai konjunktúra húzza felfelé az ipari termelést. Rámutatott arra, hogy az ipari termékek 60 százalékát külföldön értékesíti Magyarország. Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy nagyon jól teljesített az ipari termelés márciusban. Hozzátette, hogy így az egész évre várt 5,5 százalékos növekedési kilátásaikat várhatóan felfelé módosítják.
