A statisztikai hivatal csütörtökön publikálta az exportra és az importra vonatkozó adatait, amiből kitűnik: előbbi 5,1, utóbbi 4,0 százalékkal nőtt az első negyedévben a múlt év azonos időszakához képest. A KSH kimutatása alapján a kereskedelmi mérleg többlete 286 millió euróval, 1,917 milliárd euróra emelkedett.
Kitértek arra is, márciusban a kivitel 7,4, a behozatal 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a 675 millió euró exporttöbblet az előzetes adatok szerint 34 millió euróval kisebb a tavalyinál. Az euróban számolt export és import növekedési üteme jelentősen felgyorsult a februári 4,8, illetve 3,4 százalékról. Márciusban első becslés szerint a kivitel értéke 7,348 milliárd eurót (2291 milliárd forintot), a behozatalé 6,673 milliárd eurót (2081 milliárd forintot) tett ki. A márciusi kivitel 80, a behozatal 75 százalékát az Európai Unió tagállamaival bonyolította le Magyarország – tartalmazzák az előzetes adatok.
Az idén január–márciusban a kivitel értéke 20,833 milliárd euró (6406 milliárd forint), a behozatalé 18,917 milliárd euró (5813 milliárd forint) volt. Márciusban a forint az euróhoz képest 2,8 százalékkal gyengébb volt, a dollárhoz képest pedig 3,6 százalékkal felértékelődött az egy évvel korábbihoz képest, ezért az export és az import különböző fizetőeszközökben számított növekedése eltér – írták. Az export így forintban 10,9, dollárban 13,8 százalékkal nőtt tavaly februárhoz viszonyítva, az import 12,6, illetve 15,2 százalékkal volt több – tették hozzá. Az első negyedévben hasonló változást okozott a forint 3,9, illetve 0,1 százalékos leértékelődése az euróhoz és a dollárhoz képest.
Az ipari termeléssel kapcsolatban is csütörtökön érkeztek előzetes adatok. Itt kirajzolódik: az idén márciusban az ipari termelés 10,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A munkanaphatástól megtisztított index 8,1 százalékos növekedést mutatott márciusban éves összehasonlításban, a termelés az év első három hónapjában 8,4 százalékkal volt magasabb, mint 2013 azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest – szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazítva – a termelés márciusban 0,4 százalékkal nőtt – emelte ki a statisztikai hivatal.
Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese az adatismertetéskor elmondta: elsősorban a járműgyártás és exportja volt az idén a márciusi ipari termelés növekedésének a hajtóereje, de a feldolgozóipar valamennyi alágazatában növekedést mértek. A feldolgozóiparban az export mellett a belföldi értékesítés is bővülést mutat, az energiaszektor termelésére viszont továbbra is a csökkenés a jellemző, részben a kedvezőbb időjárás, részben a olcsóbb villamosenergia-import miatt.
Az ipari termelés volumene februárban 8,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari termelési index februárban 1,4 százalékkal emelkedett a januári 3,1 százalék után. A március havi 0,4 százalékos növekedés az idei évben a legszerényebb eddig, és elmarad az egy évvel korábbi 0,5 százaléktól is.
Dinamikusan bővült az ipari termelés és a külkereskedelem, amelyben elsősorban a járműgyártás és exportja játszotta a vezető szerepet az MTI által megkérdezett elemzők szerint. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte: az európai gazdasági növekedés egyre szilárdabb támaszt nyújt a hazai ipari exportnak, ez a kedvező nyugat-európai konjunktúra húzza felfelé az ipari termelést. Rámutatott arra, hogy az ipari termékek 60 százalékát külföldön értékesíti Magyarország. Gabler Gergely, az Erste vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy nagyon jól teljesített az ipari termelés márciusban. Hozzátette, hogy így az egész évre várt 5,5 százalékos növekedési kilátásaikat várhatóan felfelé módosítják.
