Az unió statisztikai hivatalának legfrissebb adatai szerint ugyanis az elmúlt 12 hónapban csak tíz ország tudta csökkenteni a munkanélküliséget, háromban stagnált, 15 tagállamban pedig növekedett az állástalanok száma – közölte Szalai Piroska.
Mint elmondta: az Eurostat által kiadott közlemény szerint Magyarország teljes szezonálisan kiigazított munkanélküliségi rátája 2014. februárban 7,9 százalékos volt, ami 3,3 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Ez azt jelenti, hogy csupán tíz tagállamban alacsonyabb a munkanélküliség mértéke, mint Magyarországon, illetve a magyar adat lényegesen kedvezőbb a 10,5 százalékos uniós átlagnál. Különösen kedvező, hogy valamennyi tagállam közül Magyarországon csökkent a leginkább az ifjúsági és a női munkanélküliség. A 25 év alatti fiatalok körében 20,7 százalékra, a nők esetében pedig 8,3 százalékra mérséklődött az állásnélküliek aránya; mindkét adat kedvezőbb, mint az uniós átlag – sorolta a volt miniszteri biztos.
A Fidesz szóvivője szerint az Európai Unió új vezetésének „a haszontalan bürokratikus kekeckedés helyett” jóval több energiát kell fordítania a valós problémák megoldására, így például a munkanélküliség elleni küzdelemre. Zsigó Róbert szombati budapesti sajtótájékoztatóján a legfontosabb kérdésnek nevezte, hogy Európa jobban teljesít-e majd a munkanélküliség elleni küzdelemben, mint eddig. Ehhez olyan európai parlamenti (EP-) képviselőkre van szükség, akik „meddő viták helyett” a gazdaságfejlesztésre és a munkahelyteremtésre koncentrálnak, és képesek elérni, hogy az unió vezetése is ezzel foglalkozzon – mondta a kormánypárt szóvivője. Zsigó Róbert szerint Magyarországnak kitartónak kell maradnia és ki kell állnia magáért, mert látható, hogy az ország jobban teljesít a munkanélküliség elleni küzdelemben, mint más uniós tagállamok – értékelte a Fidesz-szóvivő, aki az új kormány legfontosabb céljának is a további foglalkoztatásnövelést és munkanélküliség-csökkentést nevezte. Azt mondta: ebben egy jó európai vezetés és gazdaságpolitika tovább segítheti Magyarországot, egy rossz pedig veszélybe sodorhatja az eddig elért eredményeket és a magyar munkahelyeket is. Zsigó Róbert szavait azzal zárta, hogy a május 25-ei EP-választáson meg kell védeni a magyar munkahelyeket „mindkét szélsőségtől”, „a másoknak mindig megfelelni akaró szélsőbaltól” és „az unióból való kilépést szorgalmazó szélsőjobbtól” is.
Szalai Piroska úgy vélekedett, hogy a munkanélküliség 2013–2014-es mérséklődésében jelentős szerepet játszottak azok a járulékkedvezmények, amelyek bevezetését a Munkahelyvédelmi akcióterv tette lehetővé.
1992 óta nem volt ilyen magas a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak száma – írta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) április végén a KSH adataira reagálva. 2010 első negyedévéhez képest 360 ezerrel több embernek van ma munkája Magyarországon.
A vártnál kedvezőbben alakultak a munkaerő-piaci folyamatok az idei első negyedévben – vélték az elemzők április végi jelentésükben. Ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a közmunkaprogram is jelentős szerepet játszott a javulásban. Várakozásuk szerint 2014-ben tovább csökken és 8 százalék körül stabilizálódhat a munkanélküliségi ráta.
A májusban megalakuló új Országgyűlés és új kabinet folytatja és továbbfejleszti majd a közfoglalkoztatást, hogy még több ember találja meg a helyét a munkaerőpiacon – közölte korábban a Fidesz sajtóirodája, hozzátéve: céljuk, hogy Magyarország még jobban teljesítsen a foglalkoztatásban, a foglalkoztatottak száma tartósan négymillió fölött legyen, a munkanélküliség pedig tovább süllyedjen.
