A részleteket vizsgálva még egyértelműbb a folyamat azokban a kereskedelmi ágazatokban, amelyeknél a hatósági tapasztalatok szerint – a korábbi időkben – jelentős volt a feketézés. Idesorolható például az élelmiszer- és a ruhakereskedelem, valamint a használt cikkek értékesítése. A minisztériumi közlés szerint e területek szereplői az első három hónapban 17 milliárddal több áfát róttak le, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az érték igencsak markáns, megközelítőleg harmincszázalékos emelkedést mutat.
A változás hátterében több tényező is meghúzódhat – nyilatkozta lapunknak Vámosi-Nagy Szabolcs. Az adószakértő szerint az értékek megugrásában szerepet játszhatott a reálbérek növekedése, a gazdaság és a fogyasztás bővülése, miként – nyilvánvalóan – az online pénztárgépek bevezetése is.
Bizonyosnak tűnik, hogy számos kereskedő gyakrabban használja a kasszáját, több ügylet után állít ki nyugtát, azaz a korábbinál nagyobb összeget vall be az adóhivatalnak – mondta. Hozzátette: érvényesül tehát az új rendszer lélektani hatása, az ellenőrzéstől, a lebukástól való félelem. Az egykor az adóhatóság elnökhelyetteseként dolgozó szakember úgy vélekedett, hogy az értékek a kereskedelem tisztulására utalnak, a folyamat még jó ideig eltarthat.
Vámosi-Nagy Szabolcs szerint hiábavalóság azt várni, hogy a feketézés eltűnik, az illegális értékesítés ugyanakkor a mostaninál jóval szűkebb keretek közé szorítható. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az adóhivatal megfelelő ellenőrzéseket végezzen, s a vizsgálatok eredményét, tapasztalatait megfelelően közzé is tegye. Feltételezhető ugyanis: egyelőre csupán attól tarthatnak egyes gazdasági szereplők, hogy a hatóság idővel észreveszi a hiányosságokat. A visszatartó erő csak akkor érvényesül a későbbiekben is, ha a feltevést a gyakorlat alátámasztja, azaz a hivatal kiszűri, megbünteti a fekete- és szürkezónába tartozó kereskedőket, s ezt – helyes formában – nyilvánosságra is hozzá.
A teljes cikket a pénteki Magyar Nemzetben olvashatja.
