Korábban az egész szakma egységesen tiltakozott a reklámadó bevezetése ellen; mindamellett, hogy az egyes médiumok vezetői az adó mértékét kifogásolták, Simon Zsolt, a TV2 vezérigazgatója rámutatott arra is, hogy míg például a kereskedelmi tévéket hatalmas összegekkel sújtja az új adó – ami a magyarországi gyártás és ezzel magyar munkahelyek megszűnését is jelentheti –, addig a nagy nemzetközi cégek, a Google és a Facebook az alig 100 milliárdos reklámpiacnak akár a negyedét is kivihetik adómentesen. Mindezt úgy, hogy valódi tartalmak előállítása és jóformán alkalmazottak nélkül működnek.
A Google és a Facebook sem saját, hanem felhasználóinak tartalmaiból, azok megosztásából és nézettségéből-olvasottságából él, így a tartalomszolgáltató elnevezés csalóka, ezért sokan ebben az értelemben inkább a tartalommegosztó kifejezést használják, vagy a közösségi média kategóriájába sorolják ezeket a weboldalakat.
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke pedig arra figyelmeztetett, hogy igen nehézkes lenne ezeket a mamutcégeket bevonni az adó hatálya alá, lévén nem magyarországi vállalkozások.
Korábban Franciaország is próbálkozott Google-adó bevezetésével, és Olaszországban is szó esett arról, hogy megpróbálják bevezetni, mind ez idáig azonban sehol nem került erre sor.
A Financial Times egy korábbi cikkében tárgyalta azt a jelenséget, hogy a nagy nemzetközi cégek alacsony adóztatású országokban – Svájcban, Luxemburgban, Írországban – összpontosítják nemzetközi tevékenységüket, így a többi európai országban szinte nem is fizetnek adót. A lap brit példára hivatkozott, eszerint Nagy-Britanniában az általa vizsgált multik 2012-ben 15 milliárd dollárnyi bevételből mindössze 88 millió dollárnyit adóztak – azaz a bevételüknek mindössze hat ezrelékét.
Az államtitkár a lap keddi számában publikált interjúban elmondta azt is, hogy a reklámadóból várható nyolcmilliárdos összeg nem kap külön címkét, hanem közvetlenül az államkasszába folyik. Hozzátette: a reklámadó azért lett forgalmi típusú elvonás, mert a tapasztalatok azt mutatták, hogy az érintett vállalatok ügyesen tüntetik el a tényleges profitot. „Azt gondoljuk, hogy nehezíti az adóelkerülést, ha az elvonás a bevételi oldalt célozza meg” – mondta.
„A jogszabály tartalma mögött nincs, és nem is volt olyan kormányzati szándék, amely az említett kereskedelmi csatorna ellen irányulna” – reagált annak felidézésére, hogy a reklámadó terheinek 40 százaléka az RTL Klubot sújtja. Hozzátette, „a cég egyébként évről évre komoly nyereséget ér el, nem valószínű, hogy néhány milliárd forintos elvonástól egyszeriben padlót fognának”.
A médiaügynökségek bónuszrendszerének átalakításáról jelenleg nincs előkészítési fázisban lévő anyag, azonban a szisztéma átalakítása indokolt lenne – mondta L. Simon László. Hozzátette: a visszajuttatott reklámpénzek rendbetétele bonyolult kérdés, és azzal is tisztában vannak, hogy a piac megbolygatása érdeksérelmeket okozhat az érintett szereplők körében.
