A 724 bölcsőde közül 306 – az intézmények 42,3 százaléka – szedett térítési díjat 2013-ban – írja a KSH a kisgyermekek napközbeni ellátásáról szóló átfogó elemzésében. Az önkormányzati fenntartású bölcsődék 43, a nonprofit intézmények 35, az egyéb fenntartásúak 28 százalékában kértek gondozási díjat. A bölcsődék 2012 óta tarthatnak igényt az étkeztetési díjon felül beszedhető összegre. Amennyiben a fenntartó települési önkormányzat úgy dönt, hogy bevezeti a gondozási díjat, a befolyt pénzt az ellátási színvonal javítására kell fordítaniuk.
A KSH elemzéséből kiderül: bár minden második gyermek olyan bölcsődébe jár, ahol bevezették a díjat, csak minden harmadik gyermek után kellett fizetni, mivel a kicsik egy része alanyi jogon vagy a család anyagi helyzete alapján mentesült a díjfizetés alól. A térítési díjat szedő intézmények általában jövedelemarányos díjazást vezettek be, így az alacsony jövedelmű családoknak továbbra sem kell fizetniük, a többiek pedig fizetésük függvényében más-más összeget rónak le. A KSH a konkrét összegekről nem ír, de lapunk információi szerint az önkormányzati intézmények még a legmagasabb jövedelmű családoktól is csak maximum 15 ezer forintot kérnek, a legtöbben azonban csak havi pár ezer forintot fizetnek.
A bölcsődei gondozási díj bevezetése jelentős területi különbségeket mutat. Zala megyében kiugróan magas, 81 százalékos a térítési díjat megállapító bölcsődék száma, ugyanakkor Veszprém megyében a 10 százalékos arányt sem érte el ez a mutató. Szintén nagyon alacsony a Győr-Moson-Sopron, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint a Békés megyei arány. Csaknem minden harmadik, gondozási díjként befizetett forint budapesti bölcsődében maradt.
A KSH megállapítja: azokban a megyékben, ahol a legnagyobb arányban vezették be a gondozási díjat, átlagos vagy kiemelkedő a gondozásban részesülő gyermekek aránya, ahol pedig kevesebb intézmény kér pénzt, ott az átlag alatti az ellátás igénybevétele.
A teljes cikket a Magyar Nemzet szerdai számában olvashatják.
