Svájcnál állnak sorban az embargó miatt

Egy hét-két hónap szükséges ahhoz, hogy a moszkvai üzletek pótolják a kieső árukat.

Oroszország augusztus 7-étől rendelte el a behozatali tilalmat az ellene szankciókat alkalmazó országok – az Egyesült Államok, az európai uniós tagállamok, Kanada, Ausztrália és Norvégia – ellen.

A tilalmi listán marhahús, sertéshús, zöldségek, gyümölcsök, baromfihús, sajtok és más tejtermékek szerepelnek.
Nyemerjuk elmondta: az éttermek már új termékeket rendeltek, és megváltoztatták egyes fogásaik receptjét. Moszkvában jelenleg semmiből sincs áruhiány, mert az importtilalom által sújtott termékek átlagosan az adott kategóriák 8-10 százalékát teszik ki.

A főosztályvezető szerint a boltok polcairól eltűnt a hűtött dán és norvég hal. Ezt a terméket Törökországból, Marokkóból és Chiléből érkező árukkal pótolják. Az eddig Spanyolországból és Görögországból érkező bogyós termékeket, illetve gyümölcsöket a jövőben Azerbajdzsánban és Törökországban szerzik be, a tejet és a tejtermékeket pedig Fehéroroszországban és Izraelben. Nyemerjuk hangsúlyozta, hogy az orosz termelőknek nehézségeik vannak az üzletek igényeinek kielégítésével, mert nincs meg a megfelelő logisztikai hálózatuk.

A főosztályvezető szerint a marhahús az elmúlt három napban 3 rubellel (közel 20 forint), a sertéshús 4, a főtt kolbász 10 rubellel drágult, a tej- és kenyérárak nem változtak, a zöldség- és gyümölcsárak pedig csökkentek.

Közben az orosz Izvesztyija című lap arról írt, hogy az európai tej-, hús- és zöldségtermelők azzal a hivatalos kérelemmel fordultak Svájchoz, hogy a területén át szállíthassák termékeiket Oroszországba. A Moszkva által az uniós élelmiszerek behozatalára elrendelt importtilalom ugyanis nem vonatkozik Svájcra. A tilalom alól szintén mentesülő Szerbia hatóságai viszont közölték: akár kemény eszközökkel is megakadályozzák a területükön át történő reexportálást – írta internetes kiadásában az Izvesztyija.

Anna Rizzoli, a svájci Mezőgazdasági Szövetségi Hivatal szóvivője a lapnak elmondta: a múlt héten különböző európai agráripari cégek fordultak hozzájuk ezzel a kéréssel. Rizzoli hozzátette: az Oroszországba exportálni kívánó vállalatok svájci cégbejegyzésének szabályai változatlanok, az eljárás nehézkes, bonyolult. Tadgio Schilling, a moszkvai svájci nagykövetség gazdasági és pénzügyi osztályának vezetője elmondta: az eljárás több regionális és szövetségi szintű állatorvosi ellenőrzést is magában foglal. Az Oroszországba exportálandó termékek ellenőrzése ugyanakkor teljes mértékben az orosz vámhatóságoktól függ, Svájc ezért nem felelős.

Ugyanezek az előírások érvényesek a svájci behozatalra is. Az országban termelőüzem létrehozásához a cégeknek Svájcban számos fontos papírt kell kitöltenie. A reexportálás engedélyezését kérő cégek nevét Anna Rizzoli biztonsági okokból nem említette.

Az élelmiszer-exportőrök Svájcon kívül Albánián, Macedónián, Szerbián és Bosznia-Hercegovinán keresztül juttathatnák el áruikat Oroszországba, ugyanis ezek az országok nem EU-tagállamok, és nem támogatták az Oroszország elleni szankciókat. A szerbiai tej-, hús- és más mezőgazdasági termelők szövetségei elmondták, hogy nem kaptak ilyen kérést európai termelőktől. Szerbiában bármilyen európai termelő bejegyeztetheti magát, de ha Oroszországba kíván szállítani, csak Szerbiában gyártott terméket exportálhat. A szerbiai kereskedelmi tárcánál közölték: a kiszabható legmagasabb büntetést róják ki azokra, akik megsértik a szerb előírásokat.

Ismert, az Európai Bizottság 125 millió eurót szabadított fel az orosz mezőgazdasági embargó sújtotta termelők támogatására. Az uniós tagországok szakértői szinten pénteken tekintik át az embargó hatásait. Brüsszeli döntés szerint a piacokon többletként jelentkező zöldségek és gyümölcsök egy részét kivonják, azokat ingyenesen átadják gyermekintézményeknek és szeretetszolgálatoknak, a termelőket pedig kompenzálják.

Az Oroszország elleni szankciók éves szinten 80 millió euró veszteséget jelentenek a magyar mezőgazdasági exportnak – írta múlt héten a Twitteren Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter.

Orbán Viktor pedig azt emelte ki pénteki rádióinterjújában, hogy az Oroszországgal szembeni gazdasági szankció politikája ellentétes a magyar nemzeti érdekkel. A kormányfő azt mondta, egyetért Robert Fico szlovák miniszterelnökkel abban, hogy a Nyugat által szorgalmazott szankció politikája „többet árt nekünk, mint az oroszoknak”. „Lábon lőttük magunkat” – fogalmazott. Orbán Viktor elmondta: keresi a partnereket ahhoz, hogy változtasson az Európai Unió ezen politikáján. Szerinte nemcsak a most veszteséget elszenvedő termelőket kell kompenzálni az unióban, hanem az egész szankciós politikát kell átgondolni. Egy exportra épülő gazdaság számára a gazdasági szankció mindig ellentétes a nemzeti érdekkel – nyomatékosította.