Lakosságot segítő holdingok

Az MVM vagy a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozza majd az új rendszert.

A lakossági fogyasztók nyerhetik a legtöbbet a villamosenergia-, földgáz- és távhőszolgáltatást összefogó állami közműholdinggal. A rendszer hosszú távú fenntartása a tarifákból származó bevételből reális elképzelés, kedvezőtlen feltételekkel ugyanakkor fennáll annak a veszélye is, hogy költségvetési forrásokat kell felhasználni a biztonságos működéshez – derül ki a Magyar Energetikai Társaság (MET) tegnap kiadott tanulmányából. Az elemzés szerint az állami nonprofit holding kialakítása összhangban van az uniós fogyasztóközpontú szabályozással. Az új rendszer ugyanis lehetőséget teremt arra, hogy az egyes szolgáltatásokat egy áttekinthető és hatékony szervezet nyújtsa a fogyasztók számára. Szintén a lakossági érdekek mellett szól, hogy a kisebb településeken is kiépülő ügyfélközpontok valamennyi, a holdinghoz tartozó közműszolgáltatásra kiterjedően adhatnak információt vagy fogadhatnak panaszokat.

A közműholding gazdálkodásának sikeressége az egybeolvasztás mélységétől és az együttműködés lehetőségeinek kihasználásától függ. – A szolgáltatást igénybe vevők által megfizetett díjak biztosítják a holding működési költségeit. A bevételek az országban maradnak, és a közműhálózat fejlesztésére, az üzembiztonság és a szolgáltatás színvonalának növelésére, valamint a hatósági árak mérséklésére fordítható – áll az elemzésben, amely figyelmeztet: ha jelentős költségvetési forrásokat is a rendszer fenntartására kellene fordítani, az uniós szintű jogi aggályokat vethet fel.

A tiltott állami támogatás veszélye ugyanakkor már az állami akvizíciók során is felvetődhet. Mint azt a tanulmány rögzíti, a befolyásszerzés az eddigi felvásárlások alapján a Magyar Villamos Műveken vagy a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül valósul meg. A felvásárláshoz jelentős állami forrásokra lesz szükség, például tőkeemelés, tulajdonosi kölcsön vagy állami garanciával kötött hitelmegállapodás formájában, amely nagyon könnyen minősülhet Brüsszel által nem engedélyezett állami támogatásnak. A MET elemzése kitér arra is, hogy a közműholding terve nem új keletű gondolat, hiszen a domináns állami, illetve önkormányzati jelenlét a közműszektorban igen bevett gyakorlat az Egyesült Államokban és Európában is.

Arra egyébiránt egyre több jel utal, hogy az állami közműholding csak az értékesítést, a számlázást látja el, a jelenlegi közműszolgáltatók pedig a rendszer üzemeltetőjeként kapnak megrendelést a holdingtól. Ezt támasztja alá, hogy a Napi Gazdaság szerint az állam az E.ON-tól csak a fogyasztókat venné át, a vezetékek, de még az ügyfélszolgálati irodák is maradnának a társaságnál. (Az idén márciusban aláírt szándéknyilatkozat még az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt., az E.ON Ügyfélszolgálati Kft., valamint a lakossági fogyasztókat ellátó E.ON Energiaszolgáltató Kft. átvételéről is szólt.) Néhány nappal ezelőtt Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az Info Rádióban kifejtette: két, nonprofit alapon működő közműcég jönne létre. Az egyikhez a gáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatás tartozna, míg a másik a vízi közműveket és a hulladékszállítást fogná össze.