A kormány egyik fő célja, hogy a fogyasztók egyetlen, könnyen átlátható számlalevélben értesüljenek a jövőben az aktuális villany-, gáz- és vízfogyasztásukról s az ennek megfelelő fizetési kötelezettségről – tudta meg lapunk Németh Szilárd rezsibiztostól. A politikus jelezte azt is, az új közműholding létrehozásával kapcsolatban még több eshetőséget is vizsgálnak.
Bár a közműszolgáltatók tulajdonosi szerkezetét közvetlenül nem érinti a szóban forgó közműholding létrehozása, szakmai és kormányzati részről is mind egyértelműbben esik szó arról, hogy bizonyos területeken – például a vízágazatban – szerencsésebb a többségi közösségi tulajdonrész kialakítása. A szolgáltatások azonos platformra szervezéséről, egységesítéséről egyelőre csak ágazati vélemények és lehetséges forgatókönyvek láttak napvilágot, miközben a döntéshozók még nem közölnek konkrétumokat.
Szakmai berkekben szinte tényként kezelik, hogy a közműholding létrehozása során a jelenlegi szolgáltatókról leválaszthatják a szolgáltatási-számlázási feladatokat, amelyet a központi állami cég végezne, míg a társaságok rendszer-üzemeltetőként folytatnák a munkát. Legutóbb Szabó Iván ügyvéd, a Magyar Víziközmű-szövetség vízipari tagozatának elnöke beszélt erről egy minapi tanácskozáson. Kifejtette, a közműcégek a szolgáltatás nyújtása szempontjából jogosan felmerülő kiadásait a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) határozza meg, és a holding rendezheti. Szabó István később a Hír TV-nek elmondta, a külföldi cégek kivonulásával lehet a víziközmű-szolgáltatások árát csökkenteni.
Lapunk egyéb energiaágazati forrásai szintén azt tartják a legvalószínűbbnek, hogy leválasztják a számlázási folyamatot a cégekről, igaz, a rendszer ilyen módú átalakítása korántsem egyszerű. Mint azt a villamosenergia-szolgáltatásban jártas, név nélkül nyilatkozó forrásunk kifejtette, nem valószínű, hogy a hálózatot és a műszaki infrastruktúrát – legalábbis a villany- és gázágazatban – államosítják, hiszen ezek felvásárlása és működtetése óriási, aligha kigazdálkodható összeget emésztene fel. A számlázás átvételében és a finanszírozás központosításában ugyanakkor van ráció, de az ezt lehetővé tevő informatikai rendszer kiépítése és beüzemelése több évet és sok milliárd forintot vehet igénybe.
Németh Szilárd lapunknak annyit közölt, hogy a most is zajló előkészítő munka során minden elképzelhető lehetőséget megvizsgálnak. Így azt a szakértők által valószínűsített megoldást sem tudta megerősíteni, hogy a közműholding a számlázási feladatokat látná el, valamint az energiahivatal által megállapított költségek továbbítását végezné. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: nem képzelhető el olyan megoldás, amelyben a fogyasztói árak emelkednének.
Ez ugyanakkor további – egyelőre megválaszolatlan – kérdést is felvet: a kormányzati célok között szerepel az is, hogy a díjakat országosan egységesítik, ami első ránézésre épp a vízszolgáltatás terén hozhatja a legkomolyabb változásokat. (A köbméterenkénti vízdíj 80 és 1300 forint között alakul.) Az ellátás feladata jelentős eltéréseket mutat az ország egyik és másik felében. Bár az ebből fakadó díjkülönbségeket kifelé, vagyis a fogyasztóknál egy tollvonással egységesíteni lehet – a rezsibiztos szavainak megfelelően – akár az országos minimumszinten, ám ekkor komoly nehézségekbe ütközhet a termelés finanszírozása az adottságok miatt drágább térségekben. Ez azt a lehetőséget vetíti előre, hogy az infrastruktúra fenntartását adóforintokkal is támogatni kellene.
Németh Szilárd a kéményseprési ágazatban tapasztalható nehézségek kapcsán megerősítette, hogy a kabinet foglalkozik azzal, milyen szerkezeti átalakításokkal biztosítható hosszú távon az ellátásbiztonság. – Nem titkolt célunk, hogy a közösségi tulajdoni részesedés legyen meghatározó minden közműágazatban – mondta. Szerinte a holdinggá alakítás lényege, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon fenntartható legyen. – Ez az egyik eszköze a versenyképes vállalkozói környezet megteremtésének, ami a célul kitűzött teljes foglalkoztatáshoz nélkülözhetetlen. Ugyanennyire fontos cél a családok biztonságának garantálása – tette hozzá a rezsibiztos. Mint ismert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a belügyi és igazságügyi tárcával közösen október 31-re készíti el a közműholdingról szóló javaslatát, valamint a megvalósítás ütemtervét.
