Németh Szilárd lapunknak annyit közölt, hogy a most is zajló előkészítő munka során minden elképzelhető lehetőséget megvizsgálnak. Így azt a szakértők által valószínűsített megoldást sem tudta megerősíteni, hogy a közműholding a számlázási feladatokat látná el, valamint az energiahivatal által megállapított költségek továbbítását végezné. Azt ugyanakkor hangsúlyozta: nem képzelhető el olyan megoldás, amelyben a fogyasztói árak emelkednének.
Ez ugyanakkor további – egyelőre megválaszolatlan – kérdést is felvet: a kormányzati célok között szerepel az is, hogy a díjakat országosan egységesítik, ami első ránézésre épp a vízszolgáltatás terén hozhatja a legkomolyabb változásokat. (A köbméterenkénti vízdíj 80 és 1300 forint között alakul.) Az ellátás feladata jelentős eltéréseket mutat az ország egyik és másik felében. Bár az ebből fakadó díjkülönbségeket kifelé, vagyis a fogyasztóknál egy tollvonással egységesíteni lehet – a rezsibiztos szavainak megfelelően – akár az országos minimumszinten, ám ekkor komoly nehézségekbe ütközhet a termelés finanszírozása az adottságok miatt drágább térségekben. Ez azt a lehetőséget vetíti előre, hogy az infrastruktúra fenntartását adóforintokkal is támogatni kellene.
Németh Szilárd a kéményseprési ágazatban tapasztalható nehézségek kapcsán megerősítette, hogy a kabinet foglalkozik azzal, milyen szerkezeti átalakításokkal biztosítható hosszú távon az ellátásbiztonság. – Nem titkolt célunk, hogy a közösségi tulajdoni részesedés legyen meghatározó minden közműágazatban – mondta. Szerinte a holdinggá alakítás lényege, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon fenntartható legyen. – Ez az egyik eszköze a versenyképes vállalkozói környezet megteremtésének, ami a célul kitűzött teljes foglalkoztatáshoz nélkülözhetetlen. Ugyanennyire fontos cél a családok biztonságának garantálása – tette hozzá a rezsibiztos. Mint ismert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a belügyi és igazságügyi tárcával közösen október 31-re készíti el a közműholdingról szóló javaslatát, valamint a megvalósítás ütemtervét.
