Négymilliárd forintból épített tudományos parkot az NI Debrecenben

Varga Mihály szerint a tudományos ipar lehet a magyar gazdasági sikerek kulcsa.

Az informatikai eszközök gyártásával és fejlesztésével foglalkozó National Instruments most átadott Science Parkjának feladata kettős: amellett, hogy az épületében nyer elhelyezést az NI több száz kutató-fejlesztő mérnöke, a nem a cégnél dolgozó, ám tehetséges innovátoroknak is lehetőséget teremt arra, hogy ötleteiket elindítsák a termékké válás útján. A fiatal kutató-fejlesztő mérnökök a nyitott laborban ugyanis nem csak kísérletezhetnek, de elkészíthetik a majdani termék prototípusát is. A négymilliárd forintos beruházással épült központ megvalósítását európai uniós forrásból kétmilliárd forinttal támogatta a kormány.

A tudományos park átadásakor Varga Mihály arról beszélt, a tudásipart támogató kf-ráfordítások korábban a GDP egy százalékát tették ki, s ez csak 2010-től kezdődően kezdett emelkedni. A mostani EU-költségvetési ciklusig az 1,8 százalékos GDP-arányos kf-ráfordítás elérése a cél, ám ennél több is lehet, mert számos világcég innovatív kapacitások létrehozásával is növeli magyarországi jelenlétét – mutatott rá.

Kiemelte, az NI nemcsak egyike a Magyarországon jelen lévő leginnovatívabb cégeknek, de szoros kapcsolatot ápol az oktatással is, mivel jelentősen érdekelt abban, hogy nőjön a számára potenciális munkaerőt jelentő kutató-fejlesztő mérnökök száma. Elismeréssel szólt arról, hogy a társaság innovatív termékeit a világban 35 ezer vállalat használja.

A gazdaságfejlesztési stratégia kapcsán Varga Mihály közölte, a kormány célja, hogy hazánk ipari országként álljon helyt a nemzetközi versenyben, és olyan ország legyen, ahol a munkahelyek biztos megélhetést adnak az embereknek. „El kívánjuk érni, hogy a fenntartható fejlődés hazánkban, csakúgy mint a fejlett gazdaságú országokban, stabil alapokon álljon. Ezt segíti elő a kf előtérbe helyezése is, hiszen az innovációt eredményező oktatás és kutatás támogatása hozzájárul a tudásalapú ipar bővüléséhez. Mindezek eredményeként a magyar fejlesztések teret nyerhetnek a nemzetközi piacokon is” – mutatott rá a tárcavezető. Kiemelte, Magyarország túljutott a recesszión, és elérte, hogy a munkavállalók száma 4,1 millió főt tegyen ki.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere emlékeztetett, a 2000-es évek elején a városba települt NI a térség legdinamikusabban fejlődő vállalata lett. Ehhez nagyban hozzájárul az általuk képviselt szemlélet, amelynek lényege: hinni abban, hogy okosak vagyunk, és a kreatív ötletekből mindent megvalósítani, amit csak lehetséges.

A polgármester példaként említette, hogy az NI képviselői elmentek Tiszavasváriba, Lego-robotokat adtak a cigány gyermekek kezébe, hogy kísérletezzenek, összerakják, elindítsák, „programozzák” a robotokat vezérlő eszközöket. A kísérlet eredményét az NI Science Parkjának keddi átadásán be is mutatták. A gyermekek által összerakott robot képes volt arra, hogy egy előre felfestett szabálytalan vonal mentén közlekedjen. A budapesti Műegyetem hallgatói pedig egy olyan elektromos formulaautót mutattak be, amely kanyarban sokkal nagyobb sebességet tud biztonsággal elérni, mint az ilyen fejlesztéssel nem rendelkező kocsi.

Kósa Lajos arra is emlékeztetett, Debrecen szeretné megőrizni vitathatatlan innovatív előnyét, és továbbra is támogatni kívánja a technológiai ipar képviselőit a városban. „Ehhez még le kell zárni az adóvitát, és sikeresen kell megvívnunk küzdelmünket Brüsszellel” – jelentette ki.

Alex Davern, az NI alelnöke is hangsúlyozta Debrecen innovatív előnyét, és kiemelte, ebben vitathatatlan szerepe van a városvezetésnek és az egyetemnek, illetve a kettő együttműködésének. Ugyanakkor rámutatott, még mindig kevés a kutató-fejlesztő mérnök a régióban, ezért a képzésükre irányuló erőfeszítéseket növelni kell. Ez úgy kezdődik, hogy a gyermekeknek megmutatják, ez a hivatás izgalmas, és rengeteg kihívást rejt.

André Goodfriend, az USA magyarországi első ügyvivője rámutatott, az hazájából eddig tízmilliárd dollár befektetés érkezett Magyarországra, így mostanra az amerikai tulajdonú vállalatok adják a magyar GDP mintegy 18 százalékát. Kiemelte, az NI-t három fiatalember alapította garázsvállalkozásként, kreatív ötleteikből nőtte ki magát a társaság világcéggé.

„Támogatni kell a jó ötleteket, tőkét kell invesztálni megvalósításukba, ez a siker titka” – hangsúlyozta. Emlékeztetett, az NI termékeit a Higgs-bozon felfedezésekor is használták, s produktumaik jelen vannak a magas szintű gyógyítás, illetve a levegő és a víz tisztaságával kapcsolatos, globális szintű feladatok megoldásában is.

Ábrahám László, a National Instruments vezérigazgatója a tudományos park átadását mérföldkőnek nevezte; azt mondta a központ küldetése, hogy meggyorsítsa a felfedezést és az innovációt. Ismertette, az NI éves árbevétele 130-140 milliárd forint között mozog, ami azt jelenti, hogy a cég 1100 munkavállalójára eső fejenkénti árbevétel meghaladja a százmillió forintot.

„A termelésben ma már kevesebb ember dolgozik nálunk, mint ahányan kreatív szellemi tevékenységet végeznek. Ha csak az előbbiekre vetítjük az árbevételt, akkor a fejenkénti »kitermelés« eléri a 250 millió forintot évente. Talán furcsa egy elektronikai cégnél ilyet mondani, de mérhetjük a hatékonyságot tonnában is, ami azt jelenti, hogy egy tonna áru előállítása százmillió forint árbevételt eredményez vállalatunknak. Ez azért is lehet meggyőző szám, mert például az autóiparban egy tonna áru előállításából maximum 30-40 millió forintot bevétel keletkezik” – fogalmazott a vezérigazgató.