A bíróság az ítélet indoklásában kifejtette, hogy az általános szerződési feltételekben az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó szabályoknak minden időpontban meg kellett felelniük a törvény által meghatározott hét feltételnek. Amennyiben csak egy feltétel is hiányzott, akkor tisztességtelen volt a szerződés.
A hét feltételből a bíróság elsődlegesen az átláthatóságot és az egyértelmű megfogalmazást vizsgálta, és ahol ezeknek nem feleltek meg a szabályok, ott nem folytatta a vizsgálatot, mivel már egy feltételnek való nem megfelelés is megalapozta a tisztességtelenséget.
A bíróság 9 időszakra vizsgálta a takarékszövetkezet általános szerződési feltételét, valamint az üzletszabályzatát. Valamennyi intervallumra kettőzöttek voltak a szabályok, mivel különváltak a lakás célú és a szabad felhasználású devizahitelek előírásai.
A Hévíz és Vidéke Takarékszövetkezet a korábbi tárgyaláson kérte a Fővárosi Törvényszéktől, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz, a vonatkozó törvény alkotmányellenességének megállapítása miatt. Akkor a bíróság elutasította a keresetet, amelynek indokát is most ismertette a bíró.
Maga a bíróság nem észlelte a törvény alkotmányellenességét, a felperes takarékszövetkezet pedig csak megjelölte a törvény – szerinte – alkotmányellenes pontjait, de nem indokolta meg az álláspontját. Ezért utasította el a bíróság az indítványt. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy maga a hitelintézet is fordulhat az Alkotmánybírósághoz, illetve a másodfokú eljárásban újra lehet indítványozni: a bíróság tegye meg ugyan ezt.
Az elsőfokú, nem jogerős ítélet ellen 8 napon belül lehet fellebbezni. A bíróság az alperes magyar államnak, a felperes takarékszövetkezet által fizetendő ügyvédi díjat – mint perköltséget – 500 ezer forintban állapította meg. Ez jóval alacsonyabb az alperesi ügyvédi iroda és az állam által kötött szerződésbe foglaltnál.
Várhatóan november végén, december elején hoz határozatot az Alkotmánybíróság (AB) arról, összhangban van-e az alaptörvénnyel és a nemzetközi rendelkezésekkel a július elején elfogadott első adósmentő törvény. Az AB-t négy ügyben a törvényszék kereste meg. Tizenöt bankper eközben az ítélőtáblán folytatódik, a résztvevők ugyanis megfellebbezték az elsőfokú ítéletet. Ugyanakkor devizahitelperekben jártas ügyvédek szerint számos kérdést nem tisztáz az elszámolásról szóló második devizahiteles törvénytervezet.
A korábbi terveknek megfelelően szerdán dönthet az Országgyűlés a bankok elszámoltatásáról szóló törvényjavaslatról. A jogszabály eredményeképpen – Orbán Viktor miniszterelnök korábbi tájékoztatása szerint – akár harmadával is csökkenhetnek majd a devizahitelesek törlesztőrészletei.
